adozona.hu
62/2003. Számviteli kérdés
62/2003. Számviteli kérdés 30/2010/250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet/ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A pénzváltás ügynöki rendszerben a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. melléklete 14. pontjának megfelelően végezhető. A hivatkozott jogszabályhely értelmében az ügynök a bank kockázatára, a bank nevében és a bank számlájára végzi a pénzváltást.
A fentieknek megfelelően, a pénzváltás céljára a hitelintézettől kapott pénzeszközöket a pénzváltó köteles felvenni a könyveibe a pénzeszközök közé - a pénznemtől függő részletezésben -, a saját pénzeszközö...
62/2003. Számviteli kérdés
Hogyan kell elszámolni a pénzváltást az ügynöki rendszerben az ügynöknél és a hitelintézetnél?
A pénzváltás ügynöki rendszerben a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. melléklete 14. pontjának megfelelően végezhető. A hivatkozott jogszabályhely értelmében az ügynök a bank kockázatára, a bank nevében és a bank számlájára végzi a pénzváltást.A fentieknek megfelelően, a pénzváltás céljára a hitelintézettől kapott pénzeszközöket a pénzváltó köteles felvenni a könyveibe a pénzeszközök közé - a pénznemtől függő részletezésben -, a saját pénzeszközöktől elkülönítetten nyilvántartva a hitelintézettel szembeni kötelezettség növekedésével egyidejűleg. Az így kapott pénzösszeg megbízási jogviszonyban kapott idegen pénzösszeg, amely nem képezi a pénzváltó felszámolási vagyonának részét egy esetleges felszámolási eljárásban. Az idegen pénzállomány forintban kifejezett értéke a pénzváltás és a bankokhoz a beszállítás - eladás - során változik, valamint potenciálisan a valutában lévő pénzállományt (forintban) az árfolyam-alakulás is befolyásolja.
Az átváltásból és a bankokhoz a beszállításból, valamint év végén a valutában meglévő készlet átértékeléséből eredő árfolyamkülönbözeteket - a számviteli jogszabályok értelmében - eredményt érintő tételként kellene elszámolni. Tekintettel azonban arra, hogy a pénzváltásra rendelkezésre álló pénzeszköz idegen pénzállomány, a váltási, a beszállítási és az átértékelési - realizált, valamint nem realizált - árfolyamkülönbözetek a bankot terhelik vagy illetik, ezért közvetlenül a hitelintézettel szembeni kötelezettséget érintő tételként számolandók el, a pénzeszközökkel szemben.
A pénzváltó ügynökök nem hitelintézetek, így nem vonatkozik rájuk a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, annak értékelési előírásai sem, ezért a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 60. §-ában előírt általános értékelési szabályokat kell alkalmazniuk. Ennek megfelelően a valutakészleteket nem lehet év közben átértékelni csak év végén. Tekintettel azonban arra, hogy az ügynök a valutakészletet nem eredményt érintő módon értékeli át, továbbá a hitelintézettel kötött megállapodás alapján év közben rendszeresen elszámol, amelynek során megállapítják a megbízási célra rendelkezésre álló idegen pénzállomány értékét, ezzel kell elszámolnia, illetve az ügynöki díj meghatározásának is ez szolgál alapjául, azaz az elszámolási időszak alatt elért összes árfolyam-különbözet nagysága (beleértve a vélelmezett átértékelésből adódó nem realizált árfolyamkülönbözetet is). Ezért, nem sérti a számviteli előírásokat, ha az elszámolási időpontokra vonatkozóan az ügynök a nála lévő idegen pénzállomány valutában fennálló összegét év közben átértékeli a számviteli politikájában rögzített - akár a megbízó hitelintézettel is egyeztetett, vagy a vele kötött szerződésben meghatározott - árfolyamon.
A felek közötti megállapodás függvénye, az ügynöki díj nagysága, illetve annak fizetési rendje. Az megállapítható az elszámolási időszak alatt elért árfolyamnyereség vagy a forgalom alapján is, illetve más módon vagy fix összegben. Annak sincs akadálya, ha a felek úgy állapodnak meg, hogy árfolyamveszteség esetén nem fizet a megbízó ügynöki jutalékot.
Az ügynöki jutalékot az ügynök az értékesítés nettó árbevételében köteles elszámolni, áfamentes szolgáltatásról szóló számla alapján.
Ha a felek az egymásnak, illetve az ügyfeleknek okozott kár megtérítése kapcsán úgy állapodnak meg, hogy az ügynök kártérítést köteles fizetni a megbízó hitelintézetnek, amennyiben az elszámolási időszak alatt a megbízás céljából rendelkezésére bocsátott idegen pénzállományhoz kapcsolódóan árfolyamveszteséget ért el, akkor az ügynök a kártérítés összegét egyéb ráfordításként köteles elszámolni.
Az óvadéki számlán lévő pénzösszeget a pénzváltó a pénzeszközök között, elkülönített betétként köteles kimutatni, amelyen - a felek közötti megállapodásnak megfelelően - jóváírható a kapott jutalék, illetve az megterhelhető a fizetett kártérítés összegével.
A hitelintézettel szembeni kötelezettség a megbízási célra rendelkezésre bocsátott idegen pénzeszköz állományának értékével együtt mozog, azzal azonos nagyságrendű. A pénzváltó saját döntésétől függően, azt tovább részletezheti külföldi pénznemenkénti bontásban és azáltal naprakészen követheti - a kötelezettségben is kimutatva - az idegen pénzállomány egyes pénznemekben bekövetkező változását is. Azonban olymódon is eljárhat, hogy azt kizárólag forintban vezeti és az elszámolási időszak végén konkretizálja pénznemenként (az átértékelést követően).
A hitelintézet a pénzváltó ügynök által elszámolt tételek fordítottjaként könyvel. Az elszámolási időszak elején rendelkezésre bocsátott pénzeszközt (forintot, illetve valutát) az ügynökkel szembeni követelésként (ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból adódó követelésként) mutatja ki, amelyet saját döntésétől függően pénznemenként megbonthat. Ennek azonban csak akkor van értelme, ha az ügynöktől kapott jelentés és bizonylatok alapján napi gyakorisággal könyveli a pénzváltással kapcsolatos tételeket - valutapénztár-számla helyett az ügynökkel szembeni követelés pénznemenkénti alszámláin -, és az árfolyamnyereségeket, illetve -veszteségeket ezen a követelés számlán naponta elszámolja az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeként, illetve ráfordításaként, valamint az átértékelésüket is naponta végrehajtja.
A hitelintézet azonban úgy is eljárhat, hogy az elszámolási időszak alatt csak forintban tartja nyilván a pénzváltó rendelkezésére bocsátott összegre szóló követelést és annak összegét csak az esetleges beszállítások -, illetve kiszállítások (a megbízási célra rendelkezésre bocsátott pénzeszköz növelése), a szerződés szerinti egyéb pénzmozgások - miatt módosítja. Az elszámolási időszak végén a pénzváltóval a megállapodás szerinti árfolyam figyelembevételével, a pénzváltótól kapott nyilvántartások alapján, az állomány pénznemek szerinti összetételének ismeretében - az elszámolás során, a pénzváltóval egyeztetve - meghatározza a megbízási célra rendelkezésre bocsátott záró pénzkészletre szóló követelését, amelyet összevet a követelés nyilvántartott összegével (a nyitó, rendelkezésre bocsátott összegnek a szerződés szerinti pénzmozgásokkal korrigált értéke), és a különbözetet jellegétől függően elszámolja árfolyamnyereségként vagy árfolyamveszteségként, az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei vagy ráfordításai között, a pénzre szóló követelés növekedéseként vagy csökkenéseként.
A hitelintézet a fizetett jutalékot az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításai között, a kapott kártérítést pedig egyéb bevételként számolja el.
A pénzváltó óvadéki számláján lévő pénzösszeget a hitelintézet az ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból eredő kötelezettségek között mutatja ki.
[2000. évi C. törvény 60. §; 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet]