adozona.hu
58/2005. Számviteli kérdés
58/2005. Számviteli kérdés 88/2010/Áhsz. 30. § (8) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
2005-től a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) pontosította az értékcsökkenésre vonatkozó előírásokat. Ennek alapján az államháztartás szervezetei nem számolhatnak el terv szerinti értékcsökkenést a képzőművészeti alkotásoknál, az állami készleteknél, tartalékoknál, illetve az olyan egyéb eszk...
58/2005. Számviteli kérdés
88/2010/Áhsz. 30. § (8) bek./ISZ
Helytálló-e az az értelmezés, hogy az államháztartás szervezetei már 2004-től nem számolhatnak el terv szerinti értékcsökkenést a műemléki védettségű épületek után?
2005-től a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) pontosította az értékcsökkenésre vonatkozó előírásokat. Ennek alapján az államháztartás szervezetei nem számolhatnak el terv szerinti értékcsökkenést a képzőművészeti alkotásoknál, az állami készleteknél, tartalékoknál, illetve az olyan egyéb eszköznél (régészeti leletnél, kép- és hangarchívumnál, műemléki védettségű épületnél, egyéb gyűjteménynél), amely a használat során sem veszít értékéből, illetve amelynek értéke - különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan - évről évre nő.Természetesen, ha a műemléki védettségi épület értéke évről évre csökken, akkor a jövőben is indokolt az Áhsz. 30. §-ának (2) bekezdése szerinti terv szerinti értékcsökkenés elszámolása. Vagyis az államháztartási szervezeteknél csak azokra a műemléki védettségű épületekre vonatkozik a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának tiltása, amelyek értéke különleges helyzetükből adódóan nem változik, illetve emelkedik. Ezt a tényt az államháztartás szervezete köteles rögzíteni számviteli politikájában is.
Gyakorlati kérdésként merült fel, hogy amennyiben a műemléki védettségű épület értéke a használat során nem csökken (illetve nő), vagyis indokolt az Áhsz. 30. §-ának (8) bekezdése alapján a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása alól mentesíteni az adott műemléki védettségű épületet, akkor a korábbi évekre eddig elszámolt halmozott értékcsökkenést ki kell-e vezetni a könyvekből. Mind a számviteli törvényben, mind az Áhsz.-ben 2005-től hatályos ez az új, kiegészítő rendelkezés, ezért a korábbi évekre elszámolt értékcsökkenést a műemléki védettségű épületekre nem szabad a könyvekből kivezetni. Az Áhsz. 30. §-ának (8) bekezdése szerint mentesített műemléki védettségű épületeknél a különleges körülmények bekövetkezésekor (megrongálódás, megsemmisülés stb.) az indokolt mértékig terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni.
[249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 18. § (1) bek., 30. § (2) bek., (8) bek.]