adozona.hu
55/2004. Számviteli kérdés
55/2004. Számviteli kérdés 226/2010/Szt. 37. § (1) bek./ISZ
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A fejlesztési tartalék elszámolásánál abból kell kiindulni, és folyamatosan szem előtt kell tartani, hogy a fejlesztési tartalék nem számviteli, hanem a társasági adó tárgykörébe tartozó fogalom.
A számviteli előírások szerint az eredménytartalékból a lekötött tartalékba kell helyezni (lekötni) a vállalkozó döntése szerinti, fejlesztési célra elkülönített összeget (a fejlesztési tartalékot) - figyelembe véve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakb...
A számviteli előírások szerint az eredménytartalékból a lekötött tartalékba kell helyezni (lekötni) a vállalkozó döntése szerinti, fejlesztési célra elkülönített összeget (a fejlesztési tartalékot) - figyelembe véve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: tao-törvény) idevonatkozó szabályait is [tao-törvény 7. §-a (1) bekezdésének f) pontja, (15) bekezdése]. A döntés szerinti összeget abban az esetben is le lehet kötni, ha nincs, vagy nem elegendő nagyságú erre az eredménytartalék.
A lekötött tartalékot akkor és olyan mértékben lehet feloldani az eredménytartalékkal szemben, amikor és amilyen összegben a beruházást a gazdálkodó könyveiben elszámolják. Ezzel a fejlesztési tartalék számviteli értelemben megszűntnek tekinthető, az üzembe helyezés napjával kezdődő terv szerinti értékcsökkenés könyvelése már az általános számviteli szabályok szerint történik.
A leírtak alapján fontos hangsúlyozni, hogy a fejlesztési tartalék számviteli elszámolásával kapcsolatosan könyvelni kell a lekötést a döntés szerinti összegben, és a feloldást a beruházásként elszámolt összegben, illetve annak arányos összegében (ha több beruházáshoz kapcsolódik). További fejlesztési tartalékkal kapcsolatos könyvelési tétel nincs, az üzembe helyezett tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása a vállalkozó által meghatározott ütemben történik; az értékcsökkenési leírás nyilvántartása ezek után már a tao-törvény szerinti társaságiadó-alap meghatározásához nélkülözhetetlen korrekciós tételek számításához szükséges (erre utal a tao-törvény 1. számú mellékletének 12. pontja is).
[2000. évi C. törvény 37. § (1) bekezdésének e) pontja, 1996. évi LXXXI. törvény 1. számú mellékletének 12. pontja]