adozona.hu
53/2007. Számviteli kérdés
53/2007. Számviteli kérdés 71/2010/Szt. 11. § (2) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A naptári évtől eltérő üzleti évre áttérhet a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 11. §-a alapján:
a) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha az üzleti év a külföldi székhelyű vállalkozásnál is eltér a naptári évtől;
b) a külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalata, ha a külföldi anyavállalat, illetve a külföldi anyavállalat összevont (konszolidált) beszámolója is a naptári évtől eltérő üzleti év alapján készül;
...
53/2007. Számviteli kérdés
71/2010/Szt. 11. § (2) bek./ISZ
Milyen számviteli és adózási feladatokkal jár a naptári évtől eltérő üzleti évre történő áttérés?
A naptári évtől eltérő üzleti évre áttérhet a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 11. §-a alapján:a) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha az üzleti év a külföldi székhelyű vállalkozásnál is eltér a naptári évtől;
b) a külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalata, ha a külföldi anyavállalat, illetve a külföldi anyavállalat összevont (konszolidált) beszámolója is a naptári évtől eltérő üzleti év alapján készül;
c) az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet;
d) a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmény.
A hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a biztosítóintézetek (ideértve az ilyennek minősülő európai részvénytársaságot, európai szövetkezetet is) a b) és c) pontokban foglalt feltételek teljesülése esetén sem választhatnak naptári évtől eltérő üzleti évet.
Fontos tudni azt is, hogy az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatására három beszámolóval lezárt üzleti év után vagy az anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén van lehetőség, a létesítő okirat ennek megfelelő módosítása mellett. Ez esetben a megváltoztatott mérlegfordulónappal készített éves beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni a mérleg és az eredménykimutatás adatai mellett az azokkal összehasonlítható (egy üzleti évvel korábbi) bázisadatokat tartalmazó mérleget és eredménykimutatást is.
A számviteli törvény 19. §-ának (3) bekezdése szerint: "Ha az adatok nem hasonlíthatók össze, akkor ezt a kiegészítő mellékletben be kell mutatni és indokolni kell."
Ez utóbbi két előírás figyelembevételével a naptári évtől eltérő üzleti évre történő áttéréskor a kiegészítő mellékletben a megelőző teljes üzleti évre készített beszámoló azon fordulónapra vonatkozó időarányos adatait kell összehasonlító előző évi adatként bemutatni, amely naptári évről üzleti évre történő áttérés miatt készített beszámoló mérlegfordulónapjával azonos számú nap. Például, ha az áttérés 2007. november 1-jével történik, akkor 2007-ről október 31-ével kell beszámolót készíteni. Ehhez összehasonlító adatként a 2006. október 31-ei mérlegadatokat, illetve az eredménykimutatásban tárgyévi adatként a 2006. november 1. és 2007. október 31. közötti időszak, előző évi adatként a 2005. november 1. és 2006. október 31. közötti időszak bevétel- és költségráfordítás-adatait kell szerepeltetni.
Az üzleti év mérlegfordulónapjának megválasztásával, illetve változtatásával kapcsolatban az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) bejelentési kötelezettséget ír elő. Az Art. 16. §-a (3) bekezdésének l) pontja alapján az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó választása szerint a naptári évtől eltérő üzleti év mérlegfordulónapját. Az adózó e bejelentési kötelezettségének az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltozásáról hozott döntésétől számított 15 napon belül köteles eleget tenni. [Art. 23. §-ának (2) bekezdése]
A bejelentési kötelezettség elmulasztása nem jelenti akadályát a naptári évtől eltérő üzleti év választásának, az áttérésnek, de mulasztási bírságot von maga után. Ennek mértéke vállalkozásoknál 500 ezer forint, ha határozatban történő felszólításra sem történik meg a bejelentés, akkor ennek kétszerese. A kötelezettség teljesítése esetén viszont a kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető. [Art. 172. §-ának (1) és (7) bekezdése]
Az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatásával új üzleti éve és egyben új adóéve is keletkezik az adózónak. Ennek megfelelően az áttérést megelőző nappal beszámolót kell készítenie, és ennek alapján el kell számolnia az adókötelezettségeivel is.
Az adózó az adóbevallási kötelezettségét a társasági adóról és az osztalékadóról az adóév utolsó napját követő 150. napig teljesíti, és a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított társasági adó különbözetét ekkor fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza. A társasági adó előlegét a várható éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig egészíti ki, és ekkor kell az adóév utolsó havi, negyedévi előlegét is teljesíteni. Hasonlóan teljesíti az iparűzésiadó-kötelezettséget is.
Az áttérést követően a társasági adó, az iparűzési adó tekintetében az adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési kötelezettségét az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie, ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik.
[2000. évi C. törvény 11. § (2)-(3) bek., 2003. évi XCII. törvény 16. § (3) bek., 23. § (2) bek.]