51/2006. Számviteli kérdés 249/2010/Szt. 41. § (2) bek./ISZ

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 41. §-ának (2) bekezdése alapján az adózás előtti eredmény terhére - a valós eredmény megállapítása érdekében, a szükséges mértékben - céltartalék képezhető többek között a jövőbeni átszervezési költségekre is. Ennek feltétele, hogy a mérlegfordulónapon feltételezhető vagy bizonyos, hogy a várhatóan jelentős összegű átszervezési költségek a jövőben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytala...

51/2006. Számviteli kérdés
Mikor kell megszüntetni az átszervezés költségeire képzett céltartalékot? Választhatja-e a vállalkozó azt, hogy előzetesen céltartalékot képez, a felmerült költségeket pedig az immateriális javak között aktiválja?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 41. §-ának (2) bekezdése alapján az adózás előtti eredmény terhére - a valós eredmény megállapítása érdekében, a szükséges mértékben - céltartalék képezhető többek között a jövőbeni átszervezési költségekre is. Ennek feltétele, hogy a mérlegfordulónapon feltételezhető vagy bizonyos, hogy a várhatóan jelentős összegű átszervezési költségek a jövőben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé.
Arról, hogy a vállalkozó él-e a céltartalékképzés lehetőségével, a számviteli politikában kell döntést hozni (kérdés, hogy szükséges-e az átszervezési kiadások fedezetének megteremtésére az előzetes tartalékolás; ha igen, annak más módja - a szabad pénzeszközök elkülönítése, lekötött tartalék kimutatása - is választható).
A céltartalékképzés révén előrehozott ráfordítással a tárgyidőszaki eredményből tartalékol a vállalkozó. Mivel a céltartalékot a képzési jogcím szerinti költségek ellentételezésére akkor kell "felhasználni", amikor azok ténylegesen felmerülnek, az ellentételezéssel az ismételt eredménycsökkentést korrigáljuk. A költségek tényleges felmerülésekor megszűnik a céltartalék további kimutatásának lehetősége, mivel az említett képzési feltételek már nem teljesülnek (a ténylegesen bekövetkezett eseményre nem mondható, hogy bizonytalan, sem az összegét, sem az esedékességét illetően). Ugyanígy, ha bizonyossá válik, hogy a szükségeset meghaladó összegben képeztek céltartalékot (ez lehet a becslés hibája, de a képzéskori feltételek változása - például az átszervezési döntés módosítása - miatt is), akkor a felesleges összeget fel kell oldani (ez a korábban elszámolt ráfordítás korrekciója).
A vállalkozásnak az előbbiek mellett arra is van lehetősége, hogy a számviteli törvény 25. §-ának (3) bekezdése szerint az immateriális javak között kimutassa az átszervezés kapcsán ténylegesen felmerült költségeit. Ennek feltétele azonban az, hogy az aktivált költségek az átszervezés befejezését követően a tevékenység során - legfeljebb öt év alatt, az értékcsökkenés elszámolásával érvényesítve -, a bevételekben várhatóan megtérüljenek.
Mivel a céltartalékképzés előrehozott, az immateriális javak közötti aktiválás pedig késleltetett elszámolása a felmerülő, az első esetben a várható, a második esetben a tényleges költségeknek, ezért a vállalkozónak el kell döntenie, melyik lehetőséggel kíván élni és a választott megoldást következetesen kell alkalmaznia.
[2000. évi C. törvény 25. § (3) bek., 41. § (2) bek.]
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.