adozona.hu
92/2006. Számviteli kérdés
92/2006. Számviteli kérdés 108/2010/Szt. 20. § (3) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 20. §-ának (3)-(5) bekezdése értelemszerűen alkalmazható az átalakulással létrejövő kiváló (új) vállalkozásokra is. Esetükben az "előző" üzleti év tételei nem értelmezhetők, így ahhoz, hogy az első üzleti évben már devizában készíthessék el beszámolójukat, elegendő, ha ebben az első időszakban teljesítik a hivatkozott 20. § (3)-(5) bekezdésében foglalt feltételeket.
2. Álláspontunk szerint a 25 százalékos határ...
92/2006. Számviteli kérdés
108/2010/Szt. 20. § (3) bek./ISZ
A számviteli törvény devizában történő könyvvezetést lehetővé tevő 20. §-ának (4) bekezdésével összefüggésben a következő kérdéseink merültek fel. 1. Átalakulással létrejövő kiváló (új) gazdasági társaság alkalmazhatja-e a devizás könyvvezetés lehetőségét az első üzleti évében? 2. A 25 százalékos határérték számításakor figyelembe kell-e venni a devizában fennálló eszközök és kötelezettségek mérlegforduló-napi átértékelésének hatásait? (A kérdés azért vetődik fel, mert ezek a - forintban történő könyvvezetés során elszámolandó - árfolyam-különbözetek devizás könyvvezetés során nem merülnének fel.) 3. Társaságunk a tárgyi eszközök beszerzését devizahitelekből finanszírozza. Lehet-e az ezen eszközbeszerzésekkel kapcsolatosan elszámolt tételeket (költségeket és ráfordításokat) "devizában felmerültként" kezelni a határérték-számítás során? 4. A fizetendő osztalékot forintban állapította meg a közgyűlés, azonban várhatóan devizában fogjuk kifizetni. Ilyen esetben hogyan kell figyelembe venni az osztalék összegét? 5. Ha lehetőség adódik a devizás könyvvezetésre és beszámolókészítésre, hogyan állítsuk össze a társaságiadó-bevallást, forintban vagy a funkcionális pénznemben?
1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 20. §-ának (3)-(5) bekezdése értelemszerűen alkalmazható az átalakulással létrejövő kiváló (új) vállalkozásokra is. Esetükben az "előző" üzleti év tételei nem értelmezhetők, így ahhoz, hogy az első üzleti évben már devizában készíthessék el beszámolójukat, elegendő, ha ebben az első időszakban teljesítik a hivatkozott 20. § (3)-(5) bekezdésében foglalt feltételeket.2. Álláspontunk szerint a 25 százalékos határértéknek való megfelelés előzetes kalkulációja során minden olyan tételt számításba kell venni, amely a forintban történő könyvvezetésnél felmerül(het), így a számviteli törvény 60. §-ában előírt fordulónapi devizaátértékelést is figyelembe kell venni. Ezt arra a devizanemre is indokolt alkalmazni, amely - a törvényi feltételek teljesülésekor - funkcionális pénznemként szolgálhat a későbbiekben. A pénzügyi műveletek eredményében kimutatott devizaárfolyam-különbözetek a határérték-számítás szempontjából devizában felmerült tételnek minősülnek.
3. A tárgyi eszközök beszerzése (és így például a használatbavételt követően elszámolt értékcsökkenésük) akkor tekinthető devizában felmerült tételnek a határértéknek való megfelelés számítása során, ha az eszközöket konvertibilis devizáért vásárolták. Indokolt megjegyezni ugyanakkor, hogy önmagában amiatt nem tekinthető "devizában felmerültnek" a tárgyi eszközök beszerzése (és így az elszámolt értékcsökkenésük sem), mert devizahitelből finanszírozták azokat. Tehát abban az esetben, ha a társaság devizahitelt vesz igénybe tárgyi eszközök beszerzése céljából, ám a beszerzés forintban történik, csak a devizahitel tekinthető devizában felmerültnek, az abból - forintban - vásárolt tárgyi eszköz értékcsökkenése már nem.
4. A fizetendő osztalék kötelezettségek között kimutatott összege (mivel azt forintban állapították meg) nem tekinthető devizában felmerült tételnek. Ezzel szemben maga az osztalék miatti kötelezettség kifizetése devizás tételnek minősül, ha arra devizában kerül sor.
5. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 5. §-ának (8) bekezdése szerint a társaságiadó-bevallást magyar nyelven, forintban kell elkészíteni. A beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó a társaságiadó-bevallás adatait a Magyar Nemzeti Bank hivatalos - az adóév utolsó napján érvényes - devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra. Olyan külföldi pénznemnél, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításkor figyelembe venni.
[2000. évi C. törvény 20. § (3)-(5) bek., 1996. évi LXXXI. törvény 5. § (8) bek.]