adozona.hu
50/2001. Számviteli kérdés
50/2001. Számviteli kérdés 139/2010/Szt. 25. § (4) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 25. §-ának (4)-(5) bekezdése foglalkozik azzal, hogy az immateriális javak közé a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként milyen költségek vehetők fel. Az aktiválás 2001. január 1-jétől nem kötelezettség, hanem lehetőség.
A 25. § (4) bekezdése annak a többletköltségnek az aktiválásáról szól, amely a kísérleti fejlesztés eredményeként létrejött aktiválható termék (szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet) bekerülési értékében azért nem vehető számítás...
50/2001. Számviteli kérdés
139/2010/Szt. 25. § (4) bek./ISZ
Milyen lehetőségeket biztosít a számviteli törvény a kísérleti fejlesztés költségeinek elszámolására? Ezek milyen következményekkel járnak?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 25. §-ának (4)-(5) bekezdése foglalkozik azzal, hogy az immateriális javak közé a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként milyen költségek vehetők fel. Az aktiválás 2001. január 1-jétől nem kötelezettség, hanem lehetőség.A 25. § (4) bekezdése annak a többletköltségnek az aktiválásáról szól, amely a kísérleti fejlesztés eredményeként létrejött aktiválható termék (szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet) bekerülési értékében azért nem vehető számításba, mert így az magasabb összegű lenne, mint a piaci ára. Ha a bekerülési érték tartósan és jelentősen magasabb, mint az eszköz piaci ára (ez a kísérleti fejlesztés jellegéből következik), akkor általános érvénnyel az 53. § (1) bekezdés szerint terven felüli értékcsökkenést, az 56. § (1) bekezdése szerint értékvesztést kell elszámolni. Az eredményesen befejezett kísérleti fejlesztés többletköltségeinek aktiválása tehát azzal az előnnyel jár, hogy nem a létrehozott eszköz állományba vételét követő értékeléskor csökkenti - egyéb ráfordításként elszámolva - az eredményt, hanem azt - terv szerinti értékcsökkenési leírásként - legfeljebb 5 évre szétosztva.
A 25. § (5) bekezdése a megkezdett, de a mérleg fordulónapjáig még be nem fejezett kísérleti fejlesztés - a jövőben várhatóan megtérülő - közvetlen költségeinek aktiválását teszi lehetővé. Az aktiválás, a kísérleti fejlesztés befejezéséig kedvezően hat az eredményre. Ebben az esetben nem különül el a kísérleti fejlesztés és az annak eredményeként létrehozott aktiválható termékek közvetlen költsége, tehát a projekt sikeres befejezésekor az immateriális javak közé felvett összeget korrigálni kell az aktiválható többletköltségekre.
Ha a kísérleti fejlesztés eredménytelenül zárul (nincsen olyan jövőbeni bevételvonzata, amelyből megtérülhetne), akkor a befejezetlenként állományba vett összeget terven felüli értékcsökkenés elszámolásával meg kell szüntetni (53. § (1) bekezdésének d) pontja). Nyilvánvaló, hogy ez a terven felüli értékcsökkenés a későbbiekben nem írható vissza.
Ha a kísérleti fejlesztés sikeresen zárult, az aktivált többletköltségeket legfeljebb 5 év alatt, terv szerinti értékcsökkenés elszámolásával az eredmény terhére le kell írni. Ha az aktiválást követően korlátozzák a kísérleti fejlesztés eredményeként megvalósuló tevékenységet, azaz megszűnik a lehetősége annak, hogy az aktivált költségek a bevételekből megtérüljenek, akkor a még le nem írt összegben terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni. Ez a terven felüli értékcsökkenés a későbbiekben esetleg visszaírhatóvá válik, ha a korlátozást feloldják.
Az előírások együttolvasásából az derül ki, hogy a több éven át folyó kísérleti fejlesztés költségeinek aktiválásáról a döntést már a projekt megkezdésekor meg kell hozni. Az a feltétel, hogy a kísérleti fejlesztés költségei a jövőben várhatóan megtérüljenek, a kísérleti fejlesztés célkitűzésével összhangban van (azért folytatják, hogy a vállalkozás tevékenységét eredményesebbé tegyék).
a) Ha a befejezetlen kísérleti fejlesztés költségeit nem aktiválják, akkor a többletköltségeket érvényesítik az eredményben, tehát a későbbi aktiválás céljából nem gyűjtik sehol ezeket a költségeket. A kísérleti fejlesztés befejezésekor legfeljebb a tárgyévi többletköltségek aktiválásáról születhet döntés, ez azonban nyilván kevesebb, mint a megelőző évekkel együtt számított ténylegesen felmerült összeg.
b) Ha az aktiválás mellett döntöttek, akkor a befejezetlen kísérleti fejlesztés értékének aktiválásával összegyűjtött költségeket a kísérleti fejlesztés befejezésekor "szétválogatják" a termékben aktiválható közvetlen költségekre, illetve az immateriális javak között kimutatható többletköltségekre.
A kísérleti fejlesztés a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szerint preferált tevékenység, a 7. § (1) bekezdésének t) pontja alapján az adóalap meghatározásakor a saját tevékenységi körben végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége - a törvényben meghatározott módon és feltételekkel - csökkenti az adózás előtti eredményt.
[2000. évi C. törvény 25. § (4)-(5) bek.]