adozona.hu
95/2003. Számviteli kérdés
95/2003. Számviteli kérdés 45/2010/Szt. 3. § (7) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérdés arra irányul, hogy számvitelileg milyen esetekben tekinthető a támogatás igénybe vett szolgáltatásnak, illetve támogatás-e az igénybe vett szolgáltatás ellenértéke.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. §-a (7) bekezdésének 1. pontja határozza meg az igénybe vett szolgáltatást. Eszerint "igénybe vett szolgáltatás: minden olyan szolgáltatás, amely nem tartozik a közvetített szolgáltatás, illetve az egyéb szolgáltatás közé; különösen ... a hirdetés, a reklám és propaganda, ..."...
95/2003. Számviteli kérdés
45/2010/Szt. 3. § (7) bek./ISZ
Vállalkozásunk anyagilag támogatni kíván bizonyos vállalkozásokat, erről szerződést is kötöttünk. A szponzori szerződésben a támogatott arra vállalt kötelezettséget, hogy a kiadványokon, a belépőkön, valamint az általa szervezett rendezvényeken a szponzor nevét, logóját reklámozási céllal feltünteti. Tekinthető-e igénybe vett szolgáltatásnak a szponzori díjként fizetett összeg, illetve milyen társaságiadó-, általános forgalmiadó-vonzatokkal kell vállalkozásunknak számolnia a támogatással kapcsolatosan?
A kérdés arra irányul, hogy számvitelileg milyen esetekben tekinthető a támogatás igénybe vett szolgáltatásnak, illetve támogatás-e az igénybe vett szolgáltatás ellenértéke.A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. §-a (7) bekezdésének 1. pontja határozza meg az igénybe vett szolgáltatást. Eszerint "igénybe vett szolgáltatás: minden olyan szolgáltatás, amely nem tartozik a közvetített szolgáltatás, illetve az egyéb szolgáltatás közé; különösen ... a hirdetés, a reklám és propaganda, ...".
A támogatás megítélése során is tekintettel kell lenni a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányára.
Ha a támogató a felek közötti szerződés alapján a támogatás összegének megfelelő ellenszolgáltatást kap, azaz ha a támogató vállalkozását, tevékenységét bizonyos reklámhordozón (amely lehet tárgy, vagy akár rendezvény is), jól látható, hallható, figyelemfelkeltő módon bemutatják, arra a célközönséget emlékeztetik, akkor a támogató vagyoni előnyhöz jut. Ez valójában nem támogatás, hanem igénybe vett szolgáltatás, a szolgáltató tevékenysége, amelyet a szolgáltatás adójának számláznia kell.
Ha az előbbi figyelemfelhívás arányosan nem történik meg, tehát ha a támogató nem vár, illetve nem kap ellenszolgáltatást a támogatásáért, akkor a támogatást rendkívüli bevételként kell elszámolni [a számviteli törvény 86. §-a (3) bekezdésének i) pontja alapján]. A támogatónál ez a rendkívüli ráfordítások között végleges pénzeszközátadásként elszámolt támogatás 2010. január 1-jétől nem növeli a társasági adó alapját, míg a másik félnél adóalapot csökkentő tételként sem jelenik meg.
(Felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között feltűnő értékaránytalanság áll fenn, tehát ha az adott támogatásért csak jelképes ellenszolgáltatást kap a támogató, akkor annak mindkét fél esetében adóügyi következményei lehetnek.)
A támogatások áfa-rendszerbeli megítélésének fő rendező elve: van-e gazdasági összefüggés a termékértékesítés (szolgáltatásnyújtás), valamint a támogatás között. Ha ilyen összefüggés nincs, akkor a támogatás nem minősül konkrét megrendelés ellenértékének. Ha azonban a támogatásért cserébe a szerződés alapján meghatározott termékértékesítés vagy szolgáltatás történik, akkor a támogatás ellenértéknek minősül, és áfaalapot képez.
Ha a szponzori szerződésben a támogatott arra vállal kötelezettséget, hogy a kiadványokon, a belépőkön a szponzor nevét, logóját reklámozási céllal feltünteti, akkor a szponzori díjként fizetett összeg reklám célú megrendelés ellenértéke, azt számlázni kell, és áfafizetési kötelezettséget keletkeztet.
Annak eldöntéséhez, hogy a támogatás kedvezményezettje a támogatással összefüggésben igénybe vett szolgáltatások és vásárolt termékek előzetesen felszámított adóját levonhatja-e, azt kell elsődlegesen megvizsgálni, hogy beszerzései adóköteles gazdasági tevékenységet szolgálnak-e, vagyis valamilyen formában történik-e ellenérték fejében adóztatandó értékesítés annak a tevékenységének a során, amelyhez a támogatást igénybe veszi.
[2000. évi C. törvény 3. § (7) bekezdésének 1. pontja]