adozona.hu
50/1995. Számviteli kérdés
50/1995. Számviteli kérdés
30/2010/Szt. 3. § (4) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A számviteli törvény meghatározta a tárgyi eszköz fogalmát, rögzítette az eszközök beszerzési értékének tartalmát. Ezek gyakorlati alkalmazása során azonban - sok esetben - gondot jelent a tárgyi eszközök vonatkozásában a beruházás, a felújítás, a karbantartás értelmezése. Bár a szakirodalom ezekkel a tárgyi eszközökhöz kapcsolódó kategóriákkal részletesen foglalkozik, a gyakorlati munkák során vissza-visszatérő problémák miatt azonban - más megközelítésben - indokoltnak látszik, hogy a témát...
50/1995. Számviteli kérdés
30/2010/Szt. 3. § (4) bek./ISZ
Beruházás, felújítás, karbantartás
A számviteli törvény meghatározta a tárgyi eszköz fogalmát, rögzítette az eszközök beszerzési értékének tartalmát. Ezek gyakorlati alkalmazása során azonban - sok esetben - gondot jelent a tárgyi eszközök vonatkozásában a beruházás, a felújítás, a karbantartás értelmezése. Bár a szakirodalom ezekkel a tárgyi eszközökhöz kapcsolódó kategóriákkal részletesen foglalkozik, a gyakorlati munkák során vissza-visszatérő problémák miatt azonban - más megközelítésben - indokoltnak látszik, hogy a témát számviteli kérdésként is feldolgozzuk.Előre kell bocsátani, a törvényi előírás nem tud olyan részletes lenni, hogy a gyakorlatban előforduló minden variációra választ adjon. Ezért a törvényi szabályozás egészét, alapelveit kell figyelembe venni, amikor az adott vállalkozás - az adott eszköz sajátosságaira tekintettel - valamely tevékenységét beruházásnak, felújításnak, karbantartásnak minősíti.
A számviteli törvényből következő fogalmak, azok tartalma
A számviteli törvény szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk szerint kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. A befektetett eszközök közé tartoznak a tárgyi eszközök.
A tárgyi eszközök között azokat az anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés) kell kimutatni, amelyek tartósan - közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a vállalkozási tevékenységet, függetlenül attól, hogy üzembe helyezésre kerültek-e vagy sem.
A tárgyi eszközök fogalmából egyértelműen következik, hogy azok a vállalkozási tevékenységet tartósan, egy évnél hosszabb ideig szolgálják, de következik az is, ha a használatba vett eszközök a vállalkozási tevékenységet már nem szolgálják (mert például feleslegessé váltak, visszafordíthatatlan károsodást szenvedtek, mert részben vagy egészen megsemmisültek), vagy egy évnél rövidebb ideig szolgálják, nem minősülnek tárgyi eszköznek.
A számviteli törvényből az előbbiekben levezetett előírások alapján, tekintettel a törvény 3. §-a (4) bekezdésének 7-9. pontjaiban foglaltakra is, a beruházás, a felújítás, a karbantartás fogalma (így egymás mellett) csak a tárgyi eszközökhöz rendelhető, a következő tartalommal:
Beruházás
a) Beruházásnak minősül a tárgyi eszközök beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszközök üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, alapozás, üzembe helyezés, vámkezelés, közvetítés stb.), továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hitel-igénybevételt és a biztosítást is.b) Beruházásnak minősül a meglévő tárgyi eszközök bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt.
A beruházás tehát két nagy - egymástól jól elkülöníthető - csoportba sorolható:
egyrészt olyan tárgyi eszközbeszerzés, -létesítés, amelynek következtében a tárgyi eszközök állománya nő (mennyiségi növekedés van), másrészt olyan tevékenység (bővítés, átalakítás, rendeltetésváltozás), amely a már állományban lévő tárgyi eszközökhöz kapcsolódik (nem jár mennyiségi növekedéssel).
Felújítás
A felújítás az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak; felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli; tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti; nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egyidőben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától. A felújítás is a már állományban lévő tárgyi eszközökhöz kapcsolódik, azaz nem jár mennyiségi növekedéssel.Karbantartás
A tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi.A gyakorlatban használt fogalom a rekonstrukció is. A rekonstrukció a tárgyi eszközök technikai megújítása, a tárgyi eszközök egyedi pótlását meghaladó olyan részleges vagy teljes újralétesítése, illetve cseréje, amely magasabb műszaki színvonalat eredményez, amelynek során az elhasználódott tárgyi eszközök eredeti állapotának megközelítő és teljes helyreállításán túl a tárgyi eszközök kapacitása, funkciója, az ellátható feladatok köre bővül. Mivel a rekonstrukció során a tárgyi eszközökön egyidejűleg végeznek beruházási és felújítási tevékenységet is, a beruházást és a felújítást el kell különíteni, hiszen a rekonstrukció során cserélt eszközök értékét a nyilvántartásokból ki kell vezetni. (A későbbiekben külön nem foglalkozunk a rekonstrukcióval.)
A számviteli törvény szerint a meglévő tárgyi eszközökön végzett beruházás beszerzési költségeivel is, a felújítás költségeivel is növelni kell a tárgyi eszközök értékét, míg a karbantartás költségeit a tárgyévi ráfordításai között kell elszámolni. Ebből következően a tárgyi eszközökön beruházásként, illetve a tárgyi eszközökhöz egyedileg hozzárendelt felújításként elszámolt összeg, az értékcsökkenési leírás elszámolásával - hosszabb időtartam alatt - jelenik meg a vállalkozási tevékenység költségei között. Az összemérés számviteli alapelvből következően, valamely ráfordítást csak akkor lehet több év alatt elszámolni, ha a ráfordításból a jövőben gazdasági előnyök származnak, és így a ráfordítások fedezete hosszabb idő alatt megtérül.
A felújítás és a karbantartás elkülönítésénél erre is tekintettel kell lenni.
A nemzetközi számviteli standardok szerint azokat a költségeket kell a bruttó nyilvántartási értékhez hozzáadni, amelyek következtében - az eszköz korábbiakban becsült teljesítményén túl - megnövekszik az eszköz működtetéséből várható jövőbeni haszon.
A jövőbeni haszon körébe tartozó példák:
az eszköz becsült hasznos élettartamának meghosszabbodása, a kapacitás bővítése, az előállított termékek minőségének jelentős javulása, a korábban becsült költségek csökkenése.
A gyakorlati munka során:
egyértelmű a tárgyi eszközök mennyiségi növekedésével járó beruházás (probléma akkor szokott lenni, ha az részleges vagy teljes csere formájában valósul meg, ezen belül az összekapcsolt rendszert alkotó tárgyi eszközök elkülönített funkciót ellátó eszközök cseréjénél), kisebb gondot jelent a tárgyi eszközök bővítését, átalakítását, rendeltetésének megváltoztatását jelentő beruházás értelmezése, annak elválasztása a felújítástól, problematikus az egyedi tárgyi eszközökhöz kapcsolódó felújítás értelmezése, annak megkülönböztetése a karbantartástól.
A vállalkozás akkor jár el helyesen, ha számviteli politikájában - a számviteli törvény egészének, alapelveinek figyelembevételével - rögzíti, hogy az egyes tárgyi eszközökkel kapcsolatos tevékenységek közül melyeket minősíti beruházásnak, felújításnak, karbantartásnak. Célszerű, ha az azonos vagy hasonló tárgyi eszközöket üzemeltető vállalkozások ezeket a minősítő szempontokat közösen alakítják ki és következetesen alkalmazzák. (Természetesen, nem lehet minősítő ismérv az, hogy az adott munka mibe kerül!)
A beruházás, a felújítás, a karbantartás elkülönítésének megkönnyítésére a következőkben főbb eszközcsoportonként igyekszünk eseteket bemutatni. (A terjedelem korlátai, a variációk sokasága mellett ez a bemutatás azonban nem lehet teljes körű!)
Épületek
Nem része az épületnek, ezért külön tárgyi eszközként kell kimutatni:az épületen belüli technológiai rendeltetésű vezetékeket, a riasztóberendezéseket, a teherfelvonót és gépészeti berendezéseit, az épületben elhelyezett olyan központi fűtőberendezést (kazánt), amely az adott épület fűtésén és melegvíz-ellátásán kívül az épületben folyó technológiai célú tevékenység hőenergiával való ellátását, más épületek fűtését, melegvíz-ellátását
is biztosítja.
Mennyiségi növekedéssel járó épületberuházás:
az épület létesítése, megépítése - akár végleges, akár ideiglenes rendeltetéssel (de 1 évnél hosszabb elhasználódási időre) valósították meg azt - bérelt vagy saját használatban (tulajdonban) lévő földterületen (telken); a modulrendszerű (meghatározott számú, méretű elemekből összeszerelt) épület, faház, felfújható műanyag sátor megépítése, összeszerelése, felállítása (beleértve az összeszerelt elemeket és az épület szerkezeti elemeit rögzítő alapozást is), ha a megépítést (az összeszerelést) követő egy éven belül a modulrendszerű épület, faház, műanyag sátor nem kerül lebontásra (szétszerelésre); a kivitelezéshez használt melléképítmény, felvonulási és munkásellátási épület létesítése, ha azt egynél több megrendelés teljesítéséhez - lebontás nélkül - a megépítést követő 1 évnél hosszabb ideig üzemeltetik; a már meglévő, de más vállalkozó által korábban beruházott és aktivált épület megvásárlása (ideértve a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan épület vásárlásakor, illetve térítés nélküli átvételekor a használatbavétel előtt elvégzendő, az üzembe helyezéshez szükséges, a használatbavétel feltételeként előírt, a rendeltetésszerű és biztonságos használat feltételeként elvégzendő munkákat is); a meglévő - a vállalkozó könyveiben nyilvántartott vagy bérelt - épület részleges vagy teljes újraépítése: részleges újraépítés az épület egy vagy több használati szintjének (emeletének) teljes lebontása és változatlan vagy korszerűbb formában történő megépítése, illetőleg az épület egy részének az alapokig történő lebontása és változatlan vagy korszerűbb formában történő megépítése; teljes újraépítés az épület egészének az alapokig történő lebontása és változatlan vagy korszerűbb formában történő megépítése (az épület részleges vagy teljes újraépítését megelőzi az épület részleges, illetve teljes értékének kivezetése a nyilvántartásokból, részleges, illetve teljes selejtezése).
Mennyiségi növekedéssel nem járó épületberuházás:
a meglévő - a vállalkozó könyveiben nyilvántartott vagy bérelt - épület (a továbbiakban: meglévő épület) terjedelmének (hasznos alapterületének vagy légterének) növelése, ideértve a toldaléképítést, a tetőtér- és padlástér-beépítést, az emeletráépítést, a helyiségek szintmegosztását (galéria kiépítésével vagy más módon); a meglévő épület kiegészítése, bővítése az épület használhatóságát és ellátását biztosító szellőző-, légüdítő (légállapot-szabályozó) és nem technológiai célú berendezéssel, személyfelvonóval, mozgólépcsővel, központi fűtőberendezéssel, szemétledobóval, központi antennával, kaputelefonnal, lépcsőházi levélszekrénnyel, az épületbe elmozdíthatatlanul beépített szerkezetekkel, mindezek berendezéseivel, vezetékeivel együtt, ideértve az álpadló és az álmennyezet utólagos létesítését is; a meglévő épületben a funkció bővítése, mert újonnan beépítették a villamos energia, a víz-, a gáz-, a hőellátás vezetékeit, felszerelték az ahhoz kapcsolódó szerelvényeket, berendezéseket; növelték a villamos energia, a víz-, a gáz-, a hőellátás, a vízelvezetés vezetékeinek hosszát, szerelvényeinek, berendezéseinek számát, azok körét; új mosdóhelyiséget, fürdőszobát (WC-vel, zuhanyozóval vagy azok nélkül), WC-helyiséget alakítottak ki, beleértve a kialakítással kapcsolatos építőmesteri, víz-, gáz- és villanyszerelési munkákat, a felszerelésre kerülő egészségügyi berendezéseket (fürdőkád, zuhanyozó, mosdó, WC-tartály, WC-csésze), az azokhoz tartozó szerelvényeket, továbbá a melegvíz-ellátó berendezéseket (gáz-vízmelegítő, villanybojler, fürdőkályha stb.) is; a meglévő épület átalakítása, átépítése, ha annak eredményeként az épület egészének vagy az épület egy részének funkciója, rendeltetése megváltozik, mert az üzemcsarnokból irodákat alakítanak ki, vagy a raktárnak használt pincében éttermet stb. (Természetesen csak azon munkák (például új falak építésének építőmesteri, festő-mázoló, víz-, gáz-, villanyszerelési munkái), amelyek a rendeltetésváltozás, a funkcióváltozás érdekében szükségesek); a fűtéskorszerűsítés akkor, amikor egyedi szén-, koksz- vagy olajtüzelésű kályhafűtésről, egyedi gáz- vagy elektromos fűtésről bármilyen tüzelőanyagú központi fűtésre történik az áttérés, ideértve a hőtárolós villanykályhák működéséhez szükséges elektromos vezetékhálózat kiépítését, továbbá a gázkonvektorok beépítésével, a gázvezetékek kiépítésével együttjáró fűtéskorszerűsítést, illetve a gázkonvektoroknak cirkogejzír-fűtésre való átállítását (cirkogejzír-berendezés, vezetékek, radiátorok) is; ha a fűtéskorszerűsítés központi fűtésről központi fűtésre, illetve távfűtésre való áttérés, akkor mennyiségi növekedéssel nem járó épületberuházásnak csak a korábban meg nem lévő (tehát bővítést jelentő) gázvezeték kiépítését, az olajtároló-tartályok elhelyezését, a távfűtőhálózatra való rákapcsolás miatti többletvezeték (általában a hőközpont és az épület csőrendszere között) kiépítését kell minősíteni; a meglévő épület tetőszerkezetének átalakítása, átépítése, ha ezáltal a tetőtér légtere változik (akár nő, akár csökken).
Épületfelújítás
a meglévő - a vállalkozó könyveiben nyilvántartott vagy bérelt - épületnél (a továbbiakban: meglévő épület) a födémcsere és az azzal együtt elvégzett munkák; a meglévő épület szellőző-, légüdítő- (légállapot-szabályozó) berendezés teljes cseréje (a teljes cserébe beletartozik a központi és a helyi berendezések, a vezetékek cseréje is); a meglévő épületben lévő személyfelvonó, mozgólépcső, szemétledobó, központi antenna, kaputelefon, lépcsőházi levélszekrény, álpadló és álmennyezet külön-külön történő teljes cseréje; külön-külön is a villamos energia, a víz-, a gáz-, a hőellátás vezetékeinek és berendezéseinek együttes és teljes cseréje; a meglévő központi fűtőberendezések (kazánok) cseréje; fűtéskorszerűsítésnél minden olyan munka, amely a szilárd tüzelőanyagú központi fűtésről olaj- vagy gázüzemű központi fűtésre, olajtüzelésű központi fűtésről gáztüzelésű központi fűtésre, központi fűtésről távfűtésre való átállással kapcsolatos és nem minősül mennyiségi növekedéssel nem járó épületberuházásnak; a meglévő épület tetőszerkezetének teljes cseréje.Épület-karbantartás:
meglévő - a vállalkozó könyveiben nyilvántartott vagy bérelt - épületen végzett minden olyan munka, amely a folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetéshez szükséges, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi, még akkor is, ha az épület alkotórészei lényeges elemeinek részleges cseréjével jár együtt; a rendeltetésszerű használat érdekében elvégzett külső, belső állagmegóvási munka (vakolás, meszelés, festés, mázolás) még akkor is, ha az egész épületre kiterjed (homlokzattatarozás, beleértve a nyílászárók cseréjét is), vagy ha korszerűbb formában, módszerrel történik a javítási munka (például meszelés helyett festés, vagy tapétázás, vagy falburkolat elhelyezése, vagy szőnyegpadló helyett parketta vagy fordítva); a tetőszerkezet javítása, részleges cseréje; a lapostető-szigetelés javítása, cseréje; az épület talajnedvesség elleni szigetelése, injektálása; a szellőző-, légüdítő- (légállapot-szabályozó) berendezések részleges cseréje, a személyfelvonó, a mozgólépcső, a szemétledobó, a központi antenna, a kaputelefon, a lépcsőházi levélszekrény egyes darabjainak, alkotórészeinek cseréje; a villamos energia, a víz-, a gáz-, a hőellátás vezetékeinek, berendezéseinek részleges cseréje; a meglévő épület olyan átépítése, átalakítása, amelynek eredményeként az épület egészének vagy az épület egy részének funkciója, rendeltetése nem változik meg (például célszerűségi okokból az épületen belüli válaszfalak, szociális helyiségek áthelyezése).
ÉPÍTMÉNYEK (utak, vasutak, technológiai vezetékek)
Mennyiségi növekedéssel járó építményberuházás:
a vasúti építmények létesítése, megépítése; a már meglévő, de más vállalkozó által korábban beruházott és aktivált vasúti építmények megvásárlása; a meglévő - a vállalkozó könyveiben nyilvántartott vagy bérelt - vasúti építmények szakaszos vagy teljes cseréje, ideértve azt is, ha a szakaszos vagy teljes csere csak a vasúti felépítményre vagy annak egy részére (például a kitérőkre) terjed ki, de azt teljes keresztmetszetében érinti, továbbá a meglévő vasúti építmények átbocsátó képességének növelése érdekében elvégzett, a vasúti pálya szakaszos vagy teljes cseréjével járó munkákat, valamint a megvalósítandó ívkorrekciókat is (a szakaszos vagy teljes cserét megelőzi a vasúti építmények értékének részleges, illetve teljes kivezetése a nyilvántartásokból); a meglévő vasúti építmények terjedelmének növelése második vagy többletvágányok megépítésével, az állomási vágányhálózat hosszának, a vágányok számának növelésével; az alagutak építése; a hídfők és szárnyfalak kiképzése, hídszerkezetek elhelyezése, szakaszos vagy teljes cseréje; az utak, a vasúti átjárók, a vasúti és közúti rakodók, a térburkolatok, a nyitott peronok megépítése, valamennyi elemének szakaszosan vagy teljes hosszban történő cseréje; az Építményjegyzékbe tartozó adatközlési, áramszolgáltató, távíró-, távbeszélő-, postai, vasúti, egyéb lég- és kábelvezetékek, vezetékhálózat megépítése, felszerelése, meglévő ezen vezetékek, vezetékhálózatok valamennyi elemének szakaszosan vagy teljes hosszban történő cseréje, hosszának növelése; az Építményjegyzékbe tartozó vízvezetékek, gőz-, forró-, melegvíz-, hévíz-, kondenzvízvezetékek, kőolaj-, földgáz- és egyéb gázvezetékek, szenny- és csapadékvíz-csatornák, technológiai (vegyi) távvezetékek, egyéb technológiai vezetékek megépítése, szerelése, a vezetékek földben vagy védőcsatornában való elhelyezése, tartópilléreken, oszlopokon történő vezetése, a meglévő vezetékek, vezetékhálózat valamennyi elemének (a tartópillérek, az oszlopok kivételével) szakaszosan vagy teljes hosszban történő cseréje, hosszának növelése; a tartópillérek, a tartóoszlopok külön-külön egyedileg minősülnek tárgyi eszköznek, így azok létesítése, elhelyezése, selejtezést követő cseréje mennyiségi növekedéssel járó építményberuházás; az épületen belüli technológiai rendeltetésű - előző bekezdésekben felsorolt - vezetékek megépítése, ezen vezetékek szakaszosan vagy teljes hosszban történő cseréje; a kerítések, korlátok megépítése, azok szakaszos vagy teljes cseréje, ha a csere során a tartóoszlopokat is cserélik; a földterület megszerzése; a termelőüzemi szőlő- és gyümölcstörzsültetvények - beleértve a szőlő- és gyümölcsanyatelepeket is - létesítése és támberendezésének megépítése; a szőlő-, a gyümölcsös, a komló- és a spárgatelepítés; az öntözőtelep, a rizstelep létesítése; a meliorációs beruházások; a meglévő utak, vasúti átjárók, vasúti és közúti rakodók, térburkolatok, nyitott peronok alapterületének növelése (meghosszabbítása, szélesítése); a meglévő kockakő, terméskő, keramit burkolatú út, térburkolat stb. olyan átépítése, amikor a kockakő, a terméskő, a keramit helyett aszfalt-, aszfaltbeton-, betonburkolatot alkalmaznak és fordítva, ha bármilyen burkolatot kockakő-, terméskő-, keramitburkolattal cserélnek ki (az átépítésre kerülő út, térburkolat értékét a nyilvántartásokból ki kell vezetni).
Mennyiségi növekedéssel nem járó építményberuházás:
a meglévő - a vállalkozó könyveiben nyilvántartott vagy bérelt - vasúti alépítményeknél az alkotórészek, a tartozékok számának, körének bővítése; a meglévő utak, vasúti átjárók, vasúti és közúti rakodók, térburkolatok, nyitott peronok burkolatának megerősítése, átbocsátó képességének növelése, ha a megerősítés eredményeként ezen építmények teherbírása nő; ha a nyitott peronból részben vagy egészen fedett peront alakítanak ki; a meglévő alagutak bővítése (alapterületének, m2-ben mért keresztmetszetének növelésével), a meglévő alagutak alkotórészei, tartozékai körének és számának növelése; a meglévő hídfők, szárnyfalak, hídszerkezetek, tartóoszlopok alkotórészei, tartozékai számának, körének bővítése; a meglévő - az Építményjegyzékbe tartozó, illetve az épületen belüli - adatközlési, áramszolgáltató, távíró-, távbeszélő-, postai, vasúti és egyéb lég- és kábelvezetékek, vezetékhálózatok kiegészítése további alkotórészekkel, tartozékokkal; a meglévő - az Építményjegyzékbe tartozó, illetve az épületen belüli - vízvezetékek, gőz-, forró-, melegvíz-, hévíz és kondenzvíz-, kőolaj-, földgáz- és egyéb gázvezetékek, szenny- és csapadékvíz-csatornák, technológiai (vegyi) távvezetékek, egyéb technológiai vezetékek, vezetékhálózatok kiegészítése további tartozékokkal, alkotórészekkel; a tereprendezési, területfeltöltési, közművesítési, park- és kertépítési munka, amennyiben az nem minősül egyedi tárgyi eszköznek. a meglévő - a vállalkozó könyveiben nyilvántartott vagy bérelt - vasúti felépítményeknél a kapacitásnövekedést nem eredményező sín-, illetve kitérőcsere, ha az nem jár együtt az ágyazat, a kapcsolószerek, az aljak teljes cseréjével; a meglévő - az Építményjegyzékbe tartozó - adatközlési, áramszolgáltató, távíró-, távbeszélő-, postai, vasúti, egyéb vezetékhálózat lég- és kábelvezetékeinek szakaszosan vagy teljes hosszban történő cseréje, ha csak a vezetéket cserélik; a meglévő - az Építményjegyzékbe tartozó - vízvezetékek, gőz-, forró-, melegvíz-, hévíz-, kondenzvízvezetékek, kőolaj-, földgáz- és egyéb gázvezetékek, szenny- és csapadékvíz-csatornák, technológiai (vegyi) távvezetékek, egyéb technológiai vezetékek szakaszosan vagy teljes hosszban történő cseréje, ha csak a vezetéket cserélik (a vezetékeket megszakító tolózárak, nyomásszabályozók, fogyasztásmérők külön-külön egyedi tárgyi eszköznek minősülnek, így cseréjük mennyiségi növekedéssel járó gép-, illetve berendezés-beruházás); a meglévő utak, térburkolatok olyan helyreállítása, amikor az út, a térburkolat kapacitása, átbocsátó képessége nő; az ültetvények korszerűsítése a termőre fordult ültetvények gépi művelésére alkalmassá tételével.
Építmény-karbantartás:
a meglévő - a vállalkozó könyveiben nyilvántartott vagy bérelt - építményen végzett minden olyan munka, amely a folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetéshez szükséges, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében a tervszerű megelőző karbantartás keretében vagy eseti jelleggel, de rendszeresen el kell végezni, ideértve a vismajor (előre nem látott körülmény, elháríthatatlan akadály) miatt szükségessé váló közvetlen hibaelhárítást, továbbá a közvetlen hibaelhárítás miatt más tárgyi eszközökön végzett bontási és helyreállítási munkákat is; a vismajor miatt szükségessé váló vezetékcserék a karbantartás körébe tartoznak, ha a cserélt sín, vezeték nem haladja meg a legkisebb gyártási hosszt, illetve áramszolgáltató, távíró-, távbeszélő-, postai, vasúti és egyéb lég- és kábelvezetéknél a két oszlop, tartószerkezet, ellenőrző akna közötti, vízvezetékek, gőz-, forró-, melegvíz-, hévíz-, kondenzvízvezetékeknél, kőolaj-, földgáz- és egyéb gázvezetékeknél, szenny- és csapadékvíz-csatornáknál, technológiai vezetékeknél két alátámasztási hely, ellenőrző akna közötti
vezetékszakaszt;
a meglévő utakra, a vasúti átjárókra, a vasúti és közúti rakodókra, a térburkolatokra, a nyitott peronokra új koptatóréteg felvitele, továbbá a kikopott burkolat (az úgynevezett kátyúk) helyreállítása, ha a felvitt új koptatóréteg vastagsága átlagosan nem haladja meg a 6 cm-t, és ezáltal nem eredményezi ezen eszközök kapacitásának növekedését; a meglévő kockakő, terméskő, keramit burkolatú utak, vasúti átjárók, vasúti és közúti rakodók, térburkolatok, nyitott peronok burkolatának átrakása, beleértve a kockakő, terméskő, keramit szükség szerinti pótlását is; a vasúti al- és felépítmények, az alagutak, a hídfők, szárnyfalak, hídszerkezetek, tartóoszlopok, a különböző vezetékek meglévő tartozékainak cseréje; a kerítések, korlátok - oszlopok közötti - betéteinek, dróthálózatának, lábazatának szakaszos vagy teljes cseréje, ha a tartóoszlopokat nem cserélik; a talaj természetes vagy mesterséges alakulatának fenntartása, helyreállítása (vízmosás, gödör, keréknyom, felfagyás elegyengetése vagy feltöltése), ha az nem más beruházás miatt történt.
GÉPEK, BERENDEZÉSEK, JÁRMŰVEK
A tárgyi eszköz összeszerelése útján kialakított munkaeszköz csak akkor minősíthető egyedi tárgyi eszköznek, ha az összeszerelés után zárt munkafolyamatot lát el és a továbbiakban a beépített (összeszerelt) alkotórészek külön-külön (önállóan) nem használhatók (egyedi tárgyi eszköz jellegüket elvesztik).A több - egyedileg is gépnek, gépi, technológiai berendezésnek minősülő - tárgyi eszköz összekapcsolásával kialakított munkaeszköz (komplex berendezés, gépsor) nem minősíthető egyedi gépnek, ha az összeszerelt eszközök a technológiai folyamatban önálló funkciót, feladatot (tevékenységet) látnak el.
Külön-külön kell minősíteni egyedileg azokat az eszközöket, amelyek ugyan egymással szoros kapcsolatban vannak (rendszert alkotnak), amelyek használata egymástól elválaszthatatlan (például a számítógép központi egysége és a tárolók, a perifériák), de amelyek között ez a kapcsolat bármikor megszakítható, és az adott eszközök más eszközökkel helyettesíthetők.
A több tárgyi eszközre felszerelhető (felhasználható, cserélhető) tartozékokat, szerszámokat, szerszámkészleteket, műszereket egyedileg kell - várható használati idejük alapján - tárgyi eszköznek vagy forgóeszköznek minősíteni.
Mennyiségi növekedéssel járó gépberuházás:
a gépek, gépi és technológiai berendezések, felszerelések, műszerek, járművek, konténer jellegű térelemek, valamint ezek kizárólagos tartozékainak beszerzése, szállítása, alapozása, saját vállalkozásban végzett előállítása, felszerelése és működőképes állapotba hozása, üzembe helyezése: a már meglévő, de más vállalkozó által korábban beruházott és aktivált gépek, gépi és technológiai berendezések, felszerelési tárgyak, műszerek, járművek megvásárlása, ideértve a roncsként, hulladékként megvásároltakat is, ezen eszközök szállítása, alapozása, szerelése, üzemképes állapotba hozása, üzembe helyezése; az épületben elhelyezett olyan központi fűtőberendezés (kazán) létesítése, amely az adott épület fűtésén és melegvíz-ellátásán kívül az épületben folyó technológiai célú tevékenység hőenergiával való ellátását; más épületek fűtését és melegvíz-ellátását
is biztosítja,
az épületeken elhelyezett riasztóberendezés felszerelése; a több gépre, gépi és technológiai berendezésre, felszerelésre, műszerre, járműre felszerelhető, felhasználható, cserélhető tartozék beszerzése, előállítása; a több gép, gépi és technológiai berendezés, felszerelés, műszer zárt rendszerű összeszerelésével munkaeszköz kialakítása; a gépek, gépi és technológiai berendezések, felszerelések, műszerek, járművek cseréje.
Mennyiségi növekedéssel nem járó gépberuházás:
cseregépes, cseregépkocsis javítás, ha a csereként kapott használt, felújított gép, gépjármű nem azonos gyártmányú, vagy nem azonos típusú a leadott géppel, gépjárművel, vagy magasabb felszereltségű, kapacitású, nagyobb teherbírású, mint a leadott gép, gépjármű; a gép, a jármű kiegészítése, bővítése további tartozékokkal, ha a tartozékokkal történő bővítés, az átalakítás következtében a gép, a jármű további műveletek vagy új feladatok ellátására válik alkalmassá, kapacitása növekszik, eredeti rendeltetése megváltozik; a használaton kívül lévő, üzemképtelen, teljesen (0-ig) leírt vagy a készletek között maradványértéken szereplő gép, gépi és technológiai berendezés, műszer, jármű üzemképes állapotba hozása, működésre alkalmassá tétele, üzembe helyezése; a bérelt, lízingelt gép, gépi és technológiai berendezés, műszer, jármű bérbe vevőt, lízingbe vevőt terhelő beruházási ráfordításai, üzembe helyezése.
Gépfelújítás, járműfelújítás:
a rendkívüli esemény következtében elértéktelenedett gép, jármű üzemképes állapotba hozása a fődarabok cseréjével, az elhasználódott alkotórészek, tartozékok pótlásával, amennyiben az nem minősül beruházásnak; a több gép, gépi és technológiai berendezés, felszerelés, műszer zárt rendszerű összeszerelésével kialakított munkaeszköz egy-egy funkcióját ellátó egységének cseréje; a cseregépes, cseregépkocsis javítás, ha a csereként kapott használt, felújított gép, gépjármű azonos gyártmányú, azonos típusú a leadott géppel, gépjárművel, azonos felszereltségű, kapacitású, teherbírású, mint a leadott gép, gépjármű.
Gépkarbantartás, járműkarbantartás:
a meglévő - a vállalkozó könyveiben nyilvántartott vagy bérelt - gépek, gépi és technológiai berendezések, felszerelési tárgyak, műszerek, járművek folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló karbantartási, javítási, állagmegóvási munkák, mint például a gépek, gépi és technológiai berendezések, felszerelési tárgyak, műszerek, járművek időszakonkénti felülvizsgálata, tisztítása, kenése, a meghibásodások és üzemzavarok elhárítása, a tervszerű megelőző karbantartás, a rendeltetésszerű használat során elhasználódott alkatrészek cseréje, a fődarabok javítása, a folyamatos működés, a biztonságos üzemeltetés érdekében a fődarabok és a tárgyi eszköz értékébe tartozó tartozékok cseréje, ha a csere következtében nem változik meg a gépek, gépi és technológiai berendezések, felszerelési tárgyak, műszerek, járművek kapacitása, élettartama, funkciói nem bővülnek; a meglévő gépek, gépi és technológiai berendezések, felszerelési tárgyak, műszerek, járművek olyan korszerűsítése, alkotórészeik olyan - az eredetitől eltérő, az üzembiztonságot, a gazdaságosságot növelő, a környezetszennyezést csökkentő - megoldása, amelynek eredményeként a gépek, gépi és technológiai berendezések, felszerelési tárgyak, műszerek, járművek kapacitása nem növekszik, eredeti rendeltetése nem változik meg, funkciói nem bővülnek, további műveletek vagy új feladatok ellátására nem lesz alkalmas; a meglévő gépek, gépi és technológiai berendezések, felszerelési tárgyak vállalkozáson belüli (egyik szervezeti egységtől a másikhoz) áthelyezésével kapcsolatosan az alapozás megszüntetése (feltörése), az áthelyezéssel kapcsolatos szállítása, majd az új helyen alapozása, szerelése, üzembe helyezése.
[2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdésének 7-9. pontjai]