adozona.hu
49/2001. Számviteli kérdés
49/2001. Számviteli kérdés 341/2010/Szt. 52. §/ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 52. §-a tartalmazza a tárgyi eszközök értékcsökkenésének számítására vonatkozó szabályokat. Egy beszerzett tárgyi eszköznél a rendeltetésszerű használatbavételkor meg kell állapítani a hasznos élettartamot, valamint a hasznos élettartam végén várható maradványértéket. Mindkét fogalom definíciója megtalálható a számviteli törvény 3. §-ának (4) bekezdésében. A bekerülési érték és a maradványérték közötti különbözetet...
49/2001. Számviteli kérdés
341/2010/Szt. 52. §/ISZ
Mi a teendő abban az esetben, ha a vállalkozás tulajdonában lévő ingatlan várható maradványértéke magasabb, mint annak korábbi bekerülési értéke?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 52. §-a tartalmazza a tárgyi eszközök értékcsökkenésének számítására vonatkozó szabályokat. Egy beszerzett tárgyi eszköznél a rendeltetésszerű használatbavételkor meg kell állapítani a hasznos élettartamot, valamint a hasznos élettartam végén várható maradványértéket. Mindkét fogalom definíciója megtalálható a számviteli törvény 3. §-ának (4) bekezdésében. A bekerülési érték és a maradványérték közötti különbözetet kell felosztani a várható hasznos élettartam éveire, és ezt az összeget kell évente terv szerinti értékcsökkenésként (értékcsökkenési leírásként) elszámolni. Amennyiben azonban a hasznos élettartam végén várható maradványérték meghaladja a beszerzési értéket [ez valójában csak akkor fordul elő, ha az adott tárgyi eszköz (például ingatlan) hasznos élettartamát - az erkölcsi avulást is figyelembe vevő - műszaki élettartamánál lényegesen rövidebb időtartamban határozták meg], úgy értelemszerűen nem kell (nem lehet) évente terv szerinti értékcsökkenést elszámolni, hiszen a vállalkozás számára a használat után a rendelkezésre álló információk alapján várhatóan többet fog érni az adott eszköz, mint a beszerzéskor kifizetett összeg. Ebben az esetben tehát a terv szerinti értékcsökkenés nem értelmezhető.A kérdéshez kapcsolódóan megemlítjük, hogy a számviteli törvény 57. §-ának (3) bekezdése szerint a vállalkozó élhet tárgyi eszközeinek értékhelyesbítésével, abban az esetben, ha a könyv szerinti nettó (terv szerinti értékcsökkenési leírással csökkentett) értéke tartósan alacsonyabb a piaci értéknél. Az értékhelyesbítést a számviteli törvény 58. §-át is szem előtt tartva év végén kell elszámolni az értékelési tartalékkal szemben és minden év végén felül kell vizsgálni. Ha tehát az év végén a nyilvántartott ingatlan piaci értéke tartósan magasabb a könyv szerinti nettó értékénél, akkor a társaság értékhelyesbítést alkalmazhat.
[2000. évi C. törvény 52. §, 57. § (3) bek.]