adozona.hu
46/2002. Számviteli kérdés
46/2002. Számviteli kérdés 135/2010/Szt. 25. § (3) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 25. §-ának (3) bekezdése tartalmazza az alapítás-átszervezés aktivált értékeként figyelembe vehető költségek körét. Ez az előírás azonban meghatározza az aktiválás feltételét is, amely szerint az idetartozó költségeket csak akkor lehet aktiválni, ha azok az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek.
A számviteli törvény szerint a vállalkozási tevékenység ind...
46/2002. Számviteli kérdés
135/2010/Szt. 25. § (3) bek./ISZ
Milyen költségeket lehet, illetve kell az alapítás-átszervezés aktivált értékében számításba venni?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 25. §-ának (3) bekezdése tartalmazza az alapítás-átszervezés aktivált értékeként figyelembe vehető költségek körét. Ez az előírás azonban meghatározza az aktiválás feltételét is, amely szerint az idetartozó költségeket csak akkor lehet aktiválni, ha azok az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek.A számviteli törvény szerint a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos - beruházásnak, felújításnak nem minősülő - költségeket lehet alapítás-átszervezés aktivált értékeként számításba venni, ha azok a jövőben a bevételekben várhatóan és dokumentáltan megtérülnek. Az ilyen címen aktiválható költségek felmerülési jogcímeit - általánosságban - nehezen lehet nevesíteni, legfeljebb példa jelleggel lehet néhányat megemlíteni.
Új társaság alapítása esetén a tevékenység megkezdését megelőzően felmerülő olyan költségek sorolhatók az alapítás-átszervezés aktiválható költségei közé, amelyek csak a tevékenység folytatása során térülnek meg, de nem tartoznak ide a már megkezdett tevékenység többletköltségei.
Már működő társaságnál a tevékenység hatékonyabb folytatása érdekében végzett olyan átszervezések, amelyek során a technológiai folyamat sorrendje megváltozik, célszerűbb munkafeltételeket alakítanak ki, változnak a tevékenység körülményei, és ezen változások költségei több év árbevételében megtérülnek, akkor ezen költségek alapítás-átszervezés címén aktiválhatók. Ilyennek tekinthetők:
a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos költségek, a tárgyi eszközök új telephelyre történő áttelepítése miatt szükségessé váló leszerelési, felszerelési, üzembe helyezési költségek, a szervezeti struktúra átalakításának, az új munkaszervezet kialakításának alapvetően dologi ráfordításai (a tervezés, a szervezés költségei, a munkaerő átképzésének költségei), ha azok nem minősülnek beruházásnak,
ha ezek fedezete - számítással alátámasztottan - a bevételekben várhatóan megtérül.
Nem minősül aktiválható alapítás-átszervezési költségnek:
az elbocsátott dolgozók részére - bármilyen címen - kifizetett összeg és annak járulékai, a tartós bérleti szerződés felmondása miatt fizetett kártérítés, az új eszközök beszerzésével, üzembe helyezésével kapcsolatosan felmerült költségek (beleértve az ezek működéséhez szükséges munkaerő kiképzési, oktatási költségeit is).
(Az első két gondolatjelben szereplő tételek tárgyidőszaki költségnek, míg a harmadikként említett tételek beruházási költségnek minősülnek.)
[2000. évi C. törvény 25. § (3) bek.]