adozona.hu
43/2005. Számviteli kérdés
43/2005. Számviteli kérdés 36/2010/Szt. 3. § (4) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Ha a vevői követelésekre értékvesztést számolnak el, akkor az a követelés könyv szerinti értékét csökkenti. Könyveléstechnikailag úgy, hogy a követelés eredeti, elismert összege szerepel az egyik számla (311.) tartozik oldalán, az elszámolt értékvesztés pedig a kapcsolódó számla (315.) követel oldalán. Amennyiben a követelés teljes összegét értékvesztésként elszámolták, akkor a 311. számla tartozik egyenlege megegyezik a 315. számla követel egyenlegével. Ha a 100 százalékban értékvesztéssel c...
43/2005. Számviteli kérdés
36/2010/Szt. 3. § (4) bek./ISZ
Társaságunknál a vevők minősítése alapján évekkel ezelőtt a követelések teljes összegére értékvesztést számoltak el. Ezek a nulla könyv szerinti értéken szereplő követelések behajthatatlanná váltak. Hogyan kell e követeléseket a könyvekből kivezetni? Ha a behajthatatlan követelés könyv szerinti értéke nulla, akkor az csak adóalap-csökkentő tétel lesz az értékvesztés összegében?
Ha a vevői követelésekre értékvesztést számolnak el, akkor az a követelés könyv szerinti értékét csökkenti. Könyveléstechnikailag úgy, hogy a követelés eredeti, elismert összege szerepel az egyik számla (311.) tartozik oldalán, az elszámolt értékvesztés pedig a kapcsolódó számla (315.) követel oldalán. Amennyiben a követelés teljes összegét értékvesztésként elszámolták, akkor a 311. számla tartozik egyenlege megegyezik a 315. számla követel egyenlegével. Ha a 100 százalékban értékvesztéssel csökkentett követelés behajthatatlanná válik [a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontjában foglaltak teljesülnek], a követelésnek a könyvekből történő kivezetése a két számla összevezetésével (T 315 - K 311) valósul meg. Ez esetben a behajthatatlan követelés kivezetése nem érinti az eredményt (az egyéb ráfordításokat), hiszen könyv szerinti értéke nulla.Ha a behajthatatlanság címén leírt követelés könyv szerinti értéke nulla, akkor a hatályos társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: tao.-törvény) 8. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján - mint leírt behajthatatlan követeléssel - az adózás előtti eredményt nincs mivel növelni. A tao.-törvény 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján viszont csökkenthető az adózás előtti eredmény a behajthatatlan követelésből korábban értékvesztésként elszámolt összeggel, ha a behajthatatlan követelés megfelelt a számviteli törvény 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontjánál az a)-e) alpontokban előírtaknak.
[2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdésének 10. pontja, 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdésének n) pontja, 8. § (1) bekezdésének h) pontja]