adozona.hu
97/2006. Számviteli kérdés
97/2006. Számviteli kérdés 183/2010/Szt. 29. §/ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérdésre válaszunk röviden az, hogy a leírt elszámolási mód a magyar számviteli előírásokkal nem egyeztethető össze, nem felel meg a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény követelések értékelésére vonatkozó előírásainak.
A követelések engedményezéséről, átruházásáról a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) XXVII. fejezete rendelkezik. A Ptk. 330. §-ának (2) bekezdése szerint az ellenérték fejében való engedményezésre az adásvétel, az ingyenes engedmény...
97/2006. Számviteli kérdés
183/2010/Szt. 29. §/ISZ
Társaságunk követelések vásárlásával foglalkozik. A megvásárolt követelések értékének csökkenését havonta számolja el. A portfólióban vásárolt követelésekre beérkezett összeg egyrészt a követelések vásárlására fordított összeg megtérülése, másrészt a behajtás eredménye - a társaságunk által kialakított költségelszámolás elve - a behajtott összeg egy bizonyos százalékának elszámolásán alapul. A havonta elszámolandó költséget a vásárlási érték és a 60 hónapra becsült behajtás aránya határozza meg. Ezzel az arányszámmal felszorzott havi behajtással kell a követelések értékét csökkenteni. Ez az elszámolási mód megfelel-e a magyar számviteli előírásoknak?
A kérdésre válaszunk röviden az, hogy a leírt elszámolási mód a magyar számviteli előírásokkal nem egyeztethető össze, nem felel meg a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény követelések értékelésére vonatkozó előírásainak.A követelések engedményezéséről, átruházásáról a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) XXVII. fejezete rendelkezik. A Ptk. 330. §-ának (2) bekezdése szerint az ellenérték fejében való engedményezésre az adásvétel, az ingyenes engedményezésre az ajándékozás szabályait kell alkalmazni. Adásvételnél az engedményezést az engedményező követeléseladásként, az engedményes (a vevő) pedig követelésvásárlásként számolja el, természetesen a szerződésben, a megállapodásban rögzített eladási/vételi áron.
A Ptk. hivatkozott előírásából (például a kötelezettet kötelező értesíteni), az egyedi értékelés számviteli alapelve érvényesülésének követelményéből is következik, hogy a portfólióban vásárolt követeléseket is egyedileg kell nyilvántartani, függetlenül attól, hogy az eladási/vételi árat a portfólió egészére határozták meg. [Ehhez is és a behajtható összeg ismeretéhez is az adásvételi szerződésben, megállapodásban kell rögzíteni az adós(ok) tartozásának teljes összegét, követelésenként.]
A leírtakból következően a portfólióban megvásárolt követeléseket nem lehet egy összegben a könyvekben szerepeltetni, azokat követelésenként egyedileg kell az egyéb követelések között kimutatni, az egyedi követelés bekerülési értékét pedig indokolt a portfólió vételárának az adott követelés - hátralévő, még nem törlesztett, jogilag járó - összegének a vásárolt portfólióban lévő összes követelés - hátralévő, még nem törlesztett, jogilag járó - együttes összegéhez való arányában meghatározni. Az egyedi követelés így megállapított értékét - egyedi követelésenként külön-külön - kell könyvelni az egyéb követelések között, mint vásárolt követelést.
A vásárolt követelések mérlegfordulónapi értékelésére a követelések értékelési szabályai vonatkoznak. Ebből az következik, hogy legfeljebb a mérlegfordulónapi értékelés keretében számolható el értékvesztés a vásárolt követeléseknél, és nincs lehetőség arra, hogy költségelszámolás címén csökkentsék a portfólió értékét!
Az egyedileg nyilvántartott vásárolt követelések bekerülési értéke elsődlegesen az adós által fizetett összeggel csökken. Amennyiben az adós többet fizet, mint az egyedileg nyilvántartott vásárolt követelés bekerülési értéke, a bekerülési értéket meghaladó összeget a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell elszámolni. Ha az adós a vásárolt követelés könyvekben kimutatott értékét sem fizeti meg és a vásárolt követelés behajthatatlanná válik, a behajthatatlan vásárolt követelést veszteségként a pénzügyi műveletek ráfordításai között kell elszámolni.
A leírtak alapján:
- a vásárolt követelésekre beérkezett összeg nem osztható meg a követelés vásárlására fordított összegre és a behajtás eredményére,
- az adóssal szemben, egyedileg nyilvántartott követelésre az adós által befizetett összeg az egyedileg nyilvántartott vásárolt követelés összegét csökkenti és csak a követelés összegét meghaladóan befolyó összeg lesz bevétel (de az teljes összegében).
[2000. évi C. törvény 29. §, 47. §]