adozona.hu
43/2002. Számviteli kérdés
43/2002. Számviteli kérdés 130/2010/Szt. 23. § (1) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
I. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 28. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a mérlegben áruként a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközöket lehet kimutatni, amelyeket a rendszeres üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak (bár értékük változhat). A márkakereskedés (és szerviz) által beszerzett gépjárműveket abban az esetben lehet kimutatni az áruk kö...
43/2002. Számviteli kérdés
130/2010/Szt. 23. § (1) bek./ISZ
Társaságunk gépjármű márkakereskedési és szerviztevékenysége során - a vezérképviselettel kötött szerződés alapján - személygépkocsikat köteles tartani garanciális csereautóként abból a célból, hogy azokat bizonyos meghibásodások javítási idejére az ügyfelek rendelkezésére bocsássák térítésmentesen. A márkakereskedői szerződés alapján ezeket a gépkocsikat egy bizonyos idő eltelte után értékesítenünk kell. Kérdésünk, hogy a tárgyi eszközök vagy a készletek között kell-e nyilvántartanunk a társaság könyveiben ezeket a gépjárműveket?
I. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 28. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a mérlegben áruként a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközöket lehet kimutatni, amelyeket a rendszeres üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak (bár értékük változhat). A márkakereskedés (és szerviz) által beszerzett gépjárműveket abban az esetben lehet kimutatni az áruk között, ha azok megfelelnek a fenti kritériumoknak, és - átmeneti, kipróbálási célú - rendeltetésszerű használatukra kizárólag az értékesítési folyamat keretében kerül sor (az ügyfél beülhet a gépjárműbe, a kezelőszervek működtetéséről tapasztalatokat szerezhet, rövid próbautat tehet a gépjárművel stb.) úgy, hogy e tevékenységek a gépjármű piaci értékét jellemzően nem befolyásolják. (Ezen tevékenységek hatásaitól függetlenül - a számviteli törvényben meghatározott esetekben - természetesen elképzelhető az, hogy értékvesztést kell elszámolni az áruk között kimutatott gépjárművek könyv szerinti értéke után.)II. Amennyiben a vállalkozás úgy dönt, hogy a megvásárolt gépjárművet a beszerzést követően nem a fentiekben meghatározott módon kívánja hasznosítani (hanem például tesztautóként, vagy meghatározott meghibásodások kijavításának idejére a meghibásodott gépjármű tulajdonosának birtokába adva "csereautóként", továbbá szolgálati vagy magáncélra stb. történő használat esetén), az érintett gépjárműveket nem indokolt áruként kimutatni. Ha a megvásárolt gépjárművet a vállalkozás a vállalkozási tevékenység szolgálata érdekében rendeltetésszerűen használatba vette (ide nem értve az I. pontban említett, az értékesítési folyamat keretében történő kipróbálási célú használatba vételt), a gépjárművet a tárgyi eszközök között indokolt kimutatni.
Az eszközök tárgyi eszközkénti, illetve árukénti besorolásának szempontjait, az adott vállalkozásnál alkalmazandó szabályait - különösen a kérdés szerinti határesetekben - a számviteli politikában szükséges rögzíteni.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a számviteli törvény 23. §-ának (5) bekezdése szerint, amennyiben az eszközök használata, rendeltetése azok tárgyi eszközök vagy forgóeszközök közé történő besorolását követően megváltozik, akkor azok besorolását meg kell változtatni: a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé vagy fordítva. Az átsorolásra piaci értéken, de legfeljebb a könyv szerinti értéken kerülhet sor.
[2000. évi C. törvény 23. § (5) bek., 28. § (2) bek.]