adozona.hu
42/2004. Számviteli kérdés
42/2004. Számviteli kérdés
61/2010/Szt. 6. § (3) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az egyházi jogi személyek beszámoló készítéséről és könyvvezetési kötelezettségéről a számvitelről szóló, többször módosított 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény), valamint a 218/2000. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) intézkedik.
A kormányrendelet különbséget tesz a vállalkozási tevékenységet nem folytató, illetve a vállalkozási és hitéleti tevékenységet egyaránt folytató egyház beszámolókészítési, valamint könyvvezetési kötelezettsége között.
...
42/2004. Számviteli kérdés
61/2010/Szt. 6. § (3) bek./ISZ
Milyen beszámolót kell készíteni az egyházi jogi személyeknek és azt milyen könyvvitellel kell alátámasztaniuk?
Az egyházi jogi személyek beszámoló készítéséről és könyvvezetési kötelezettségéről a számvitelről szóló, többször módosított 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény), valamint a 218/2000. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) intézkedik.A kormányrendelet különbséget tesz a vállalkozási tevékenységet nem folytató, illetve a vállalkozási és hitéleti tevékenységet egyaránt folytató egyház beszámolókészítési, valamint könyvvezetési kötelezettsége között.
A vállalkozási tevékenységet nem folytató egyházi jogi személyeknél a beszámoló formáját és tartalmát, a beszámolót alátámasztó nyilvántartási rendet az egyház saját belső ügyrendi előírása szabályozza. A beszámoló készítésére vonatkozóan tehát nincsenek kötelező állami előírások, de a számviteli törvény könyvvezetésre, bizonylatolásra vonatkozó előírásait - a beszámolót alátámasztó sajátos nyilvántartási rendre tekintettel - figyelembe kell venni.
A vállalkozási tevékenységet nem folytató egyházi jogi személy - választása szerint - a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének eleget tehet a kormányrendelet vállalkozási tevékenységet folytató egyházi jogi személyekre vonatkozó előírásai szerint is.
A lelkiismereti és a vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló, többször módosított 1990. évi IV. törvény előírásai szerint nem tekinthető vállalkozási tevékenységnek, ha az egyházi jogi személy
kulturális, nevelési, oktatási, szociális és egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményeket működtet, a hitélethez szükséges kiadványokat, kegytárgyakat állít elő és értékesít, az egyházi célra használt épületeket részlegesen hasznosítja, temetőt tart fenn.
Ha az egyházi jogi személy a fentieket is figyelembe véve vállalkozási tevékenységet folytat, a beszámolót az éves összes bevétele függvényében kell elkészítenie. Ez esetben a beszámoló lehet egyszerűsített beszámoló, illetve egyszerűsített éves beszámoló.
Az egyházi jogi személy egyszerűsített beszámolót akkor készíthet, ha az összes hitéleti tevékenységéből, valamint az e tevékenység megvalósítása érdekében végzett szolgáltatásból, továbbá a vállalkozási tevékenységből származó bevételeinek együttes összege - két egymást követő évben, évenként - az 50 millió forintot nem haladja meg.
Ha az egyházi jogi személy hitéleti tevékenységéből, valamint az e tevékenység megvalósítása érdekében végzett szolgáltatásból, továbbá vállalkozási tevékenységéből származó összes bevétele - két egymást követő évben - az 50 millió forintot meghaladja, akkor egyszerűsített éves beszámolóval kell eleget tennie beszámolókészítési kötelezettségének.
Az egyszerűsített beszámoló a kormányrendelet előírásai szerinti mérlegből és eredménylevezetésből, az egyszerűsített éves beszámoló mérlegből és eredménykimutatásból áll.
Az egyházi jogi személy könyvvezetési kötelezettsége beszámolási kötelezettségétől függ.
Egyszeres könyvvitelt (például naplófőkönyvet, pénztárkönyvet) köteles vezetni az egyszerűsített beszámolót készítő egyházi jogi személy. A beszámolót kettős könyvvitel vezetésével köteles alátámasztani az az egyházi jogi személy, amelynek egyszerűsített éves beszámolót kell készítenie.
A vállalkozási tevékenységet is folytató egyházi jogi személynek lehetősége van arra, hogy saját elhatározásából - a rá kötelezően előírt egyszeres könyvvitel és egyszerűsített mérleg készítése helyett - a megadott értékhatár alatt is a kettős könyvvitelt alkalmazza, illetve egyszerűsített éves beszámolót készítsen. (A könyvviteli rendszert éven belül nem változtathatja meg, áttérési lehetősége csak január 1-jével van.)
Az egyházi jogi személy által elkészített és jóváhagyott beszámolót a számviteli törvény, illetve a vonatkozó kormányrendelet előírásai szerint nem kötelező közzétenni, illetve azt nem kell elküldeni az állami szervek (a bejegyzést végző bíróság, az APEH, a KSH stb.) részére sem.
Az egyházi jogi személy az oktatási intézmények kivételével [a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 37. §-ának (1) bekezdése szerint minden oktatási intézmény önálló jogi személy] dönthet arról, hogy szervezeteit, intézményeit önálló jogi személynek minősíti-e vagy sem, így azok adatait beépíti-e saját könyveibe, illetve önállóvá minősítésük esetén önálló könyvvezetési és beszámolási kötelezettséget rendel hozzá. A számviteli törvény 6. §-ának (3) bekezdése szerint a gazdálkodó - így az egyházi jogi személy is - a létrehozott intézmény jogi személyiségének megfelelően [figyelembe véve a számviteli törvény 3. §-a (1) bekezdésének 2-4. pontjait] állapítja meg a beszámolókészítési kötelezettséget (és egyúttal a könyvvezetési kötelezettséget is).
[2000. évi C. törvény 3. § (1) bek., 6. § (3) bek., 218/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet 4-5. §]