adozona.hu
103/1999. Számviteli kérdés
103/1999. Számviteli kérdés 5/2010/Áhsz. 9. § (8) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A lényegesség elve hogyan érvényesül a költségvetési szervek számviteli politikájában?
Hogyan kell meghatározni a költségvetési szerveknél a lényegességet a számviteli politikában? Hasonlóan kell-e értelmezni a lényegességet a költségvetési szerveknél, mint a számviteli törvény hatálya alá tartozó más gazdálkodó szerveknél, vagy más annak a tartalma? A kormányrendeletből következően csak az ott felsorolt esetek lényeges szempontjainak meghatározására vonatkozik az ellenőrzés, vagy az önellen...
103/1999. Számviteli kérdés
5/2010/Áhsz. 9. § (8) bek./ISZ
A lényegesség elve hogyan érvényesül a költségvetési szervek számviteli politikájában?Hogyan kell meghatározni a költségvetési szerveknél a lényegességet a számviteli politikában? Hasonlóan kell-e értelmezni a lényegességet a költségvetési szerveknél, mint a számviteli törvény hatálya alá tartozó más gazdálkodó szerveknél, vagy más annak a tartalma? A kormányrendeletből következően csak az ott felsorolt esetek lényeges szempontjainak meghatározására vonatkozik az ellenőrzés, vagy az önellenőrzés által feltárt hiba lényeges nagyságrendjének számszerű meghatározására is?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 14. §-ának (4) bekezdése a lényegességről a következőket tartalmazza:
"A számviteli politika keretében rögzíteni kell - többek között - azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek…". A törvényi előírás végrehajtásánál a költségvetés alapján gazdálkodó szerveknek figyelembe kell venniük az államháztartásról szóló törvény és az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet előírásait is. Ezek a jogszabályok ugyanis a költségvetés alapján gazdálkodó szervekre kötelező gazdálkodási szabályokat, módszereket, eljárásokat határoznak meg. Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) az idézett jogszabályokat figyelembe véve rögzíti a főbb lényegességi szempontokat, annak érdekében, hogy az elemi költségvetési beszámolók adattartalmánál egységesen érvényesüljenek a lényegesség szempontjai. Természetesen az Áhsz. 8. §-ának (5) bekezdése csak a fontosabb lényegességi szempontokat rögzíti, annak részletes tartalmát a költségvetési szerveknek saját számviteli politikájuk keretében kell meghatározniuk. Ezért tevékenysége keretében a könyvvizsgáló javasolhat lényegesnek tartott szabályokat, módszereket, eljárásokat az adott költségvetési szerv számviteli politikájához.
A zárlati, zárási feladatok keretében a pénzügyi teljesítésekkel kapcsolatban - a hiba nagyságrendjétől függetlenül - a hibát javítani, rendezni kell, mert a költségvetési pénzeszközök "minden fillérjével" el kell számolni. A könyvvizsgáló a pénzforgalomhoz nem kapcsolódó, a vagyont közvetlenül befolyásoló hibák tekintetében mérlegelheti, hogy a hibát lényegesnek tekinti-e, vagy sem. Ebben az esetben - a könyvvizsgálói kockázatokra is tekintettel -, gyakorlata alapján dönthet a lényeges hiba nagyságrendjéről, vagyis arról, hogy a mérlegkészítés után feltárt hiányosságokat az egyszerűsített éves költségvetési beszámolóban az auditálási eltérések között ki kell-e mutatni vagy sem.
[2000. évi C. törvény 14. § (4) bek., 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. §-ának (5) bek., 9. §-ának (8) bek.]