adozona.hu
103/2002. Számviteli kérdés
103/2002. Számviteli kérdés 193/2010/Szt. 29. § (8) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 72. §-ában foglaltak alapján: árbevételt csak a szerződés szerinti teljesítés időszakában, a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján, a vevő által elismert, elfogadott számlában rögzített - általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben szabad elszámolni. Ebből az következik, ha a szerződés szerinti teljesítést a megrendelő nem ismeri el (nem fogadja el, mert vitatja annak jogosságát),...
103/2002. Számviteli kérdés
193/2010/Szt. 29. § (8) bek./ISZ
A megrendelő a korábban kibocsátott számlákat csak részben egyenlítette ki, majd kijelentette, hogy az ezután kiállítandó számlákat nem fogadja, nem ismeri el. A kivitelező választottbírósághoz fordult. A választottbíróság kötelezte a megrendelőt az elvégzett munkák ellenértékének a megfizetésére, a megrendelő ennek ellenére nem fizet. A kivitelező mikor és milyen teljesítési nappal állítsa ki a számlát?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 72. §-ában foglaltak alapján: árbevételt csak a szerződés szerinti teljesítés időszakában, a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján, a vevő által elismert, elfogadott számlában rögzített - általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben szabad elszámolni. Ebből az következik, ha a szerződés szerinti teljesítést a megrendelő nem ismeri el (nem fogadja el, mert vitatja annak jogosságát), és ezt már előre ki is jelenti, akkor a számlát nem szabad kibocsátani. (Ezt egyébként a számviteli törvény követelés tartalmára vonatkozó előírása is alátámasztja: a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez kapcsolódó követelés mutatható ki a mérlegben.)A peresített követelést a számviteli törvény 29. §-ának (8) bekezdése szerint csak akkor lehet kimutatni, ha a bíróság végzése a megítélt követelésről a mérlegfordulónapjáig jogerőre emelkedett. A peresített követelésnek megfelelő összeget a számla alapján - a követelés jellegének megfelelően - árbevételként, egyéb bevételként, fizetendő általános forgalmi adóként a jogerőre emelkedés időpontjával kell elszámolni.
A Ptk. 405. §-a értelmében építési szerződésnél a teljesítés elismerése átadás-átvételi eljárás keretében, annak átadás-átvételi jegyzőkönyvben való rögzítésével történik. A beadványban írtak szerinti esetben az építési munkák befejeztével a megrendelő átadás-átvételi eljárással nem ismerte el a teljesítést, vagyis a Ptk., és következésképpen az áfatörvény vonatkozásában sem tekinthető ekkor teljesítettnek az ügylet.
A szóban forgó ügyletnél a teljesítés tényét a választottbíróság mondta ki, amikor jogerős ítéletében a kivitelezőnek a vevővel szembeni követelését elismerte, s a vevőt a tőketartozás, valamint annak kamatai megfizetésére kötelezte. A teljesítés időpontja a választottbíróság ítélete jogerőre emelkedésének időpontja.
A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény 54. §-a szerint a választottbíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye. A fél kérheti a bíróságtól a választottbíróság ítéletének felfüggesztését, illetve a jogszabály 55. §-ában felsorolt okokra hivatkozva a határozat érvénytelenítését. A felfüggesztés, valamint az érvénytelenítés a számlázási és az adófizetési kötelezettség tekintetében halasztó hatályú.
[2000. évi C. törvény 29. § (8) bek.]