adozona.hu
40/2000. Számviteli kérdés
40/2000. Számviteli kérdés 247/2010/Szt. 41. § (1) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kereskedelmi vállalkozás javítási kötelezettségeinek teljesítésére tehát külső vállalkozót vesz igénybe. A garanciális javítási munkák ilyen módon történő elvégeztetése ezért igénybe vett anyagjellegű szolgáltatásnak minősül a műszaki berendezéseket árusító vállalkozásnál. (A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint ebben az esetben nem alvállalkozó igénybevételéről van szó.)
A kereskedelmi vállalkozás a garanciális javítási munkákért megfizetett díjat a műszaki berendezések értékesítésé...
40/2000. Számviteli kérdés
247/2010/Szt. 41. § (1) bek./ISZ
Műszaki berendezéseket árusító vállalkozás úgy tesz eleget a törvényben előírt jótállási (garanciális) kötelezettségének, hogy a garanciális időszak alatt felmerülő javítási munkák elvégzésével egy másik vállalkozást bíz meg. Hogyan történik a javítási tevékenység díjazásának elszámolása, és hogyan kell értelmezni a céltartalékképzés számviteli törvényben előírt szabályait?
A kereskedelmi vállalkozás javítási kötelezettségeinek teljesítésére tehát külső vállalkozót vesz igénybe. A garanciális javítási munkák ilyen módon történő elvégeztetése ezért igénybe vett anyagjellegű szolgáltatásnak minősül a műszaki berendezéseket árusító vállalkozásnál. (A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint ebben az esetben nem alvállalkozó igénybevételéről van szó.)A kereskedelmi vállalkozás a garanciális javítási munkákért megfizetett díjat a műszaki berendezések értékesítésének évében - a garanciát vállaló vállalkozás számlája alapján - számolja el költségként. A megfizetett díjakat a kereskedelmi társaságnál időbelileg elhatárolni nem lehet, mivel azok közvetlenül a műszaki berendezések értékesítéséhez kapcsolódnak, és az összemérés számviteli alapelv érvényesítése azt igényli, hogy az értékesítés árbevételével egyidejűleg számolják el azokat.
A kérdésben vázolt díjazás az eladott berendezések darabszámától (illetve azok összértékétől) függ, és független a későbbiekben elvégzendő javítási munkák pontos értékétől, így a javítási munkákat ellátó vállalkozás díjazásán felül a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásnál az eladott műszaki berendezésekhez kapcsolódóan garanciális javítási kötelezettségekből eredő többletköltség/ráfordítás nem jelentkezik a jövőben. Ebből adódóan a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény céltartalékképzési lehetőségét - e célból - a kereskedelmi vállalkozás nem veheti igénybe.
A javítási munkák elvégzésének ellenértékeként, rendszeres időközönként, egy összegben kapott bevételt a javítási munkát ellátó vállalkozás - számla ellenében - árbevételként számolja el. Az így elszámolt árbevételt a javítási munkát elvégző vállalkozás időbelileg elhatárolja. A passzív időbeli elhatárolást az adott időszakban felmerült, szerződésben vállalt javítások költségeivel azonos összegben kell megszüntetni, maximum az adott időszakra kapott összeggel azonos összegben. A passzív időbeli elhatárolásból még vissza nem vezetett összeget a jótállási időszak végén kell az árbevételek közé visszavezetni.
Az előbbiekben leírt elszámolási rend azt igényli, hogy a garanciális javítási munkálatok fedezetére kapott összeget az analitikus nyilvántartásokban legalább negyedévenként (ha különböző időtartamúak a jótállási kötelezettségek, akkor ezen belül jótállási időtartamok szerint is) elkülönítsék, a ténylegesen elvégzett javításokat ezekhez a csoportokhoz kell hozzárendelni, és amikor a jótállási időszak letelt, akkor lehet a megmaradt összeget véglegesen árbevételként elszámolni.
A javítási munkák elvégzése során a javítási munkát végző vállalkozás által igénybe vett, más vállalkozások által teljesített szolgáltatások értékét igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni. (A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint ebben az esetben sem alvállalkozó igénybevételéről van szó.)
A számviteli törvény 41. §-ának (1) bekezdése szerinti, jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettségre abban az esetben képezhet céltartalékot a javítási munkát végző vállalkozás, ha jogszabály alapján köteles saját javítási munkájára garanciális kötelezettséget vállalni. A javítási munkát végző vállalkozás - az adott esetben - nem képezhet céltartalékot a kereskedelmi vállalkozás által értékesített műszaki berendezésekkel kapcsolatos (a kereskedelmi vállalkozást terhelő) jótállási kötelezettség miatt.
[2000. évi C. törvény 41. § (1) bek.]