adozona.hu
39/2008. Számviteli kérdés
39/2008. Számviteli kérdés
42/2010/Kkt. 46. § (1) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: könyvvizsgálói törvény) 46. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég az ok megjelölésével közli a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottsággal, ha megbízásának időtartama alatt visszahívták vagy lemondott. A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég - a külön jogszabály előírásainak figyelembev...
39/2008. Számviteli kérdés
42/2010/Kkt. 46. § (1) bek./ISZ
Mi a következménye annak, ha a könyvvizsgáló elmulasztja értesíteni a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottságot és a cégbíróságot a könyvvizsgálói megbízás időtartama alatt történt lemondásról vagy visszahívásról, illetve bejelentésében nem megfelelő indokot jelöl meg?
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: könyvvizsgálói törvény) 46. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég az ok megjelölésével közli a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottsággal, ha megbízásának időtartama alatt visszahívták vagy lemondott. A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég - a külön jogszabály előírásainak figyelembevételével - az ok megjelölésével közli a megbízója tekintetében illetékes cégbírósággal (vagy egyéb hatósággal), amennyiben megbízásának időtartama alatt visszahívták vagy lemondott, ha a megbízója cégbíróságon (vagy egyéb hatóságnál) bejegyzett. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 155/A. §-ának (1) bekezdése szerint a könyvvizsgálói megbízás csak megfelelő indok alapján mondható fel, a számviteli vagy a könyvvizsgálati eljárások tekintetében fennálló véleményeltérés azonban nem minősül megfelelő indoknak.A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság - éves munkaterve szerint - is kiemelten kezeli a hozzá érkező bejelentések vizsgálatát, amelyek ügyében a könyvvizsgálói törvény 196. §-ának felhatalmazása alapján intézkedéseket tehet. Amennyiben - a bejelentés alapján - a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói szolgáltatást igénybe vevők érdekét veszélyeztető helyzetet észlel, a rendelkezésére álló tények elemzése, értékelése, mérlegelése alapján a veszélyeztetés mértékének figyelembevételével tehet lépéseket. Szükség esetén javaslatot tehet a Magyar Könyvvizsgáló Kamara, illetve a pénzügyminiszter részére a könyvvizsgálói szolgáltatást igénybe vevők érdekét veszélyeztető helyzet megszüntetésének módjára, eljárást kezdeményezhet a kamara megfelelő hatáskörrel rendelkező szervénél (a tudomására jutott információk alapján a könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég ellen adott esetben fegyelmi eljárást kezdeményezhet a kamara fegyelmi bizottságánál), illetve törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet a kamara feletti törvényességi felügyeletet ellátó pénzügyminiszternél.
A cégbíróság a bejelentések (illetve azok hiánya) tárgyában a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény keretein belül teheti meg a szükséges intézkedéseket. Amennyiben olyan könyvvizsgálóról van szó, aki nincs bejegyezve a cégjegyzékbe (mivel az érintett cégnél nem kötelező a könyvvizsgálat), a cégbíróság a beadványt megtekinti, majd a cégiratok között elhelyezi, azt érdemben nem vizsgálja, nincs cégjogi joghatása. Amennyiben viszont olyan könyvvizsgálóról, könyvvizsgáló cégről van szó, aki a cégjegyzékbe bejegyzett - ugyan az általuk beadott nyilatkozatot sem vizsgálja érdemben a cégbíróság -, a nyilatkozat pluszinformációt jelent és cégjogi hatással bír. Az a cég ugyanis, amelynek visszahívták vagy lemondott a bejegyzett könyvvizsgálója, könyvvizsgáló cége, köteles ennek tényét változásbejegyzési kérelem keretében jelezni. A cégbíróság tehát értesül arról, hogy a cég tekintetében változás állt be, és amennyiben a cég a változás bekövetkeztétől számított 30 napon belül nem ad be változásbejegyzési kérelmet, a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást indít. A könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég beadványa ebben az esetben is nyilvánvalóan a cégiratok között kerül elhelyezésre.
A cégbíróság azonban a lemondás, visszahívás indokát, annak megfelelőségét egyik fent jelzett esetben sem vizsgálja, így természetesen e tekintetben szankciót sem alkalmazhat. Jelezzük azonban, hogy a számviteli törvény rendelkezése értelmében a számviteli vagy a könyvvizsgálati eljárások tekintetében fennálló véleményeltérés nem minősül a könyvvizsgálói megbízás felmondásakor megfelelő indoknak, a megbízás jogszabályba ütköző felmondása semmis, a kívánt joghatást nem váltja ki, tehát a szerződés hatályban marad.
[2007. évi LXXV. törvény 46. § (1)-(2) bek.]