adozona.hu
39/2006. Számviteli kérdés
39/2006. Számviteli kérdés 66/2010/Szt. 10. § (2) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló 1606/2002/EK rendelet 2005. január 1-jétől meghatározott körben kötelezően, más esetekben lehetőségként írja elő az összevont (konszolidált) éves beszámoló nemzetközi számviteli standardoknak (IAS-eknek/IFRS-eknek) megfelelő összeállítását.
Kötelezettségként írja elő az IAS-ek/IFRS-ek alkalmazását a tőzsdei vállalkozások összevont (konszolidált) éves beszámolójára, továbbá a 2007. évben induló üzleti évtől kezdődően annak a vállalkozóna...
39/2006. Számviteli kérdés
66/2010/Szt. 10. § (2) bek./ISZ
Az összevont (konszolidált) éves beszámoló IAS-ek/IFRS-ek szerinti összeállítása mellett van-e lehetőség az egyedi éves beszámolók IAS-ek/IFRS-ek szerinti összeállítására?
A nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló 1606/2002/EK rendelet 2005. január 1-jétől meghatározott körben kötelezően, más esetekben lehetőségként írja elő az összevont (konszolidált) éves beszámoló nemzetközi számviteli standardoknak (IAS-eknek/IFRS-eknek) megfelelő összeállítását.Kötelezettségként írja elő az IAS-ek/IFRS-ek alkalmazását a tőzsdei vállalkozások összevont (konszolidált) éves beszámolójára, továbbá a 2007. évben induló üzleti évtől kezdődően annak a vállalkozónak (anyavállalatnak), amelynek az Európai Unió valamely tagállamának elismert (szabályozott) piacán (tőzsdéjén) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjai forgalmazása engedélyezett, míg lehetőségként az egyéb, nem tőzsdei vállalkozások összevont (konszolidált) éves beszámolójára, illetve az egyedi éves beszámolókra is.
A lehetőségek alkalmazásáról az egyes tagállamoknak kell dönteniük. Hazánk a két lehetőség közül az elsővel élt, a másodikkal, azaz az egyedi éves beszámolókra való alkalmazással egyelőre nem. Az egyedi éves beszámolókra történő kiterjesztés megfontolására az összevont (konszolidált) éves beszámolókra vonatkozó tapasztalatok figyelembevételével indokolt visszatérni. Az IAS-ek/IFRS-ek szerinti egyedi éves beszámolókra vonatkozó alkalmazás hosszabb felkészülési időt és több kapcsolódó jogszabály, így az adótörvények és a gazdasági társaságok működésére vonatkozó törvények módosítását is igényli. Ez a felkészülés a tagállamok döntő többségénél is hosszabb időt vesz igénybe.
Azoknál a tagállamoknál, amelyek a rendelet alapján megengedték vagy kötelezően előírták a vállalkozások vagy azok bizonyos csoportjai számára az IAS-ek/IFRS-ek alkalmazását az egyedi éves beszámolóra, dönteni kellett többek között arról, hogy az érintett vállalkozások hogyan állapítsák meg a társasági adót, illetve hogyan érvényesítsék a saját tőke védelmére vonatkozó cégjogi követelményeket.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol alkalmazzák (vagy alkalmazhatóvá teszik) az egyedi éves beszámolókra is az IAS-eket/IFRS-eket, ott többnyire továbbra is érvényben maradnak a hazai beszámolókészítési előírások, azaz egyidejűleg kettős követelménynek kell megfelelni a beszámoló készítésekor. Külön szabályozás kérdése, hogy melyik beszámoló milyen célokat szolgál, mire használható.
Végül érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon sem tiltja semmilyen rendelkezés, hogy a vállalkozások a hazai szabályok szerinti egyedi éves beszámolóval párhuzamosan elkészítsék az IAS-ek/IFRS-ek szerinti egyedi éves beszámolójukat, mint ahogy ezt számos vállalkozás meg is teszi a tulajdonosi vagy egyéb más igények kielégítése céljából. Utalni kell azonban arra, hogy a két eltérő szabályrendszer alapján elkészített egyedi éves beszámolók hasznosítási lehetőségei is eltérők.
[2000. évi C. törvény 10. § (2) bek., 177. § (13) bek.]