38/2004. Számviteli kérdés 366/2010/Szt. 53. § (2) bek./ISZ

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az alapítás, illetve az átszervezés költségeinek aktiválására vonatkozóan a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 25. §-ának (3) bekezdése tartalmaz előírásokat. Eszerint az alapítás-átszervezés aktivált értékeként azokat a - jelen esetben - átszervezéssel kapcsolatos költségeket lehet kimutatni, amelyek az átszervezés befejezését követően a tevékenység során várhatóan megtérülnek. A kérdésben leírtak alapján, 2001-ben az érintett vállalkozásnál olyan át...

38/2004. Számviteli kérdés
Cégünknél 2001-ben szervezeti átalakítás (átszervezés) történt. Ennek költségeit a számviteli törvény előírásait is figyelembe véve aktiváltuk. Egy tulajdonosváltást követően 2003-ban - az új tulajdonos döntésének megfelelően - egy újabb szervezeti átalakítás során vállalkozásunk visszaállította a korábbi, 2001 előtti szervezeti felépítést. Mit kell tenni ebben az esetben a korábban aktivált alapítás-átszervezés értékével?
Az alapítás, illetve az átszervezés költségeinek aktiválására vonatkozóan a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 25. §-ának (3) bekezdése tartalmaz előírásokat. Eszerint az alapítás-átszervezés aktivált értékeként azokat a - jelen esetben - átszervezéssel kapcsolatos költségeket lehet kimutatni, amelyek az átszervezés befejezését követően a tevékenység során várhatóan megtérülnek. A kérdésben leírtak alapján, 2001-ben az érintett vállalkozásnál olyan átszervezést hajtottak végre, amely költségeinek megtérülése a tevékenység bevételében várható volt, ezt megfelelő dokumentumokkal alátámasztották, ezért a költségeket alapítás-átszervezés értékeként aktiválták. Az átszervezés után azonban egy újabb (előre nem látható) döntés értelmében az átszervezés eredményeit megszüntették, ezért az átszervezésre fordított erőforrások a továbbiakban nem térülhetnek meg a vállalkozás számára, azaz már nem állnak fenn az aktiválás feltételei.
A számviteli törvény erre az esetre vonatkozóan tételes előírást nem tartalmaz. A kérdéses eset számviteli elszámolásának kialakításához kiinduló támpontot a számviteli törvényben megfogalmazott alapelvek jelentenek. Ezen túl az eset megítélésekor érdemes figyelembe venni a terven felüli értékcsökkenéssel kapcsolatos előírásokat, amelyek közül különösen az 53. § (2) bekezdése fogalmaz meg hasonló gazdasági eseményre vonatkozó szabályokat. E szerint, ha az immateriális jószág vagy a tárgyi eszköz nem használható rendeltetésének megfelelően, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, akkor azt, a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után a könyvekből ki kell vezetni. Elmondható tehát: annak ellenére, hogy a számviteli törvény tételes előírásai között az adott esetre nem találhatunk megfelelő konkrét szabályt, a törvény szelleméből kiindulva a terven felüli értékcsökkenés elszámolása jelen esetben - a megbízható és valós összkép kialakítását is szem előtt tartva - elfogadható megoldásnak minősülhet.
[2000. évi C. törvény 25. § (3) bek., 53. § (2) bek.]
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.