adozona.hu
36/2009. Számviteli kérdés
36/2009. Számviteli kérdés
38/2010/Kkt. 23. §/ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 42. §-ának (3) bekezdése alapján a könyvvizsgálói megbízás elfogadásának az minősül, ha a könyvvizsgáló megválasztását követő 90 napon belül megbízási szerződést köt a társaság ügyvezetésével. A 210-es nemzeti könyvvizsgálati standardban mintaként csatolt elfogadó nyilatkozat tehát kiegészítő jellegű a Gt. előírásaihoz képest, a megbízási szerződés megkötésére minden esetben szükség van.
A könyvvizsgáló tevékenységér...
36/2009. Számviteli kérdés
38/2010/Kkt. 23. §/ISZ
A gazdasági társaság legfőbb szerve által megválasztott, alkalmazni kívánt könyvvizsgálóval meg kell-e kötni a megbízási szerződést, vagy a könyvvizsgáló által küldött elfogadó nyilatkozat - amelyre minta a nemzeti könyvvizsgálati standardokban található - a megbízás elfogadásának minősül, és ezért nem szükséges a megbízási szerződést megkötni? Amennyiben a megbízási szerződést az elfogadó nyilatkozat ellenére meg kell kötni, a nemzeti könyvvizsgálati standardok előírásai mennyiben kötelezőek a megkötendő szerződés tartalmi és formai elemeire (téved-e a gazdasági társaság, ha nem a nemzeti könyvvizsgálati standardban szereplő minta alapján és címmel köti meg a megbízási szerződést a könyvvizsgálóval)?
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 42. §-ának (3) bekezdése alapján a könyvvizsgálói megbízás elfogadásának az minősül, ha a könyvvizsgáló megválasztását követő 90 napon belül megbízási szerződést köt a társaság ügyvezetésével. A 210-es nemzeti könyvvizsgálati standardban mintaként csatolt elfogadó nyilatkozat tehát kiegészítő jellegű a Gt. előírásaihoz képest, a megbízási szerződés megkötésére minden esetben szükség van.A könyvvizsgáló tevékenységére a nemzeti könyvvizsgálati standardok irányadók a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény vonatkozó előírásai, valamint a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 23. §-ának a) pontja alapján. Az idézett pont szerint a kamarai tag könyvvizsgáló köteles feladatait lelkiismeretesen, esküjének megfelelően, a jogszabályok és a nemzeti könyvvizsgálati standardok alapján, körültekintően ellátni. A magyar jogszabályok rendszerében a standardoknak tehát annyiban van kötőerejük, hogy a könyvvizsgáló a jogszabályok mellett azokat is köteles figyelembe venni. A magyar jogszabályoknak - elsősorban pedig a törvényeknek - való megfelelés minden standard felett áll, a könyvvizsgálati standardok előírásai tehát kiegészítő jellegűek a jogszabályok előírásaihoz képest. A standardok tartalmaznak különböző mintákat is, amelyek a könyvvizsgálói megbízást elfogadó nyilatkozatra, a megbízási szerződésre stb. vonatkoznak. Ezek olyan iránymutatás jellegű nyomtatványok, amelyek a könyvvizsgálót segítik megbízásának elfogadása, ellátása során.
A 210-es nemzeti könyvvizsgálati standard a megbízási szerződésre is tartalmaz mintát, ez azonban szintén iránymutatás jellegű. A Polgári Törvénykönyv szerződésekre vonatkozó alaki és tartalmi előírásai irányadóak elsősorban egy könyvvizsgálói megbízási szerződés megkötésénél. A Ptk. alapján a szerződést nem a címe, elnevezése alapján kell megítélni, hanem annak tartalma alapján. Ezért a szerződés megítélése szempontjából nem releváns, ha a könyvvizsgáló és a társaság ügyvezetése nem a mintában szereplő címmel köti meg a szerződést. A szerződés tartalmi elemeire vonatkozóan, a szerződéses szabadság és a főszabály szerinti Ptk.-beli diszpozitivitás miatt, kógens jogszabályi rendelkezés hiányában a felek a szerződés tartalmát szabadon állapítják meg. A szerződésekre általános kógens szabályokat a Ptk. tartalmaz, a könyvvizsgálói megbízási szerződésre speciális kógens szabályokat pedig a Gt. ír elő, ezek természetesen kötik a feleket.
[2006. évi IV. törvény 42. § (3) bek., 2007. évi LXXV. törvény 23. § a) pontja]