adozona.hu
35/2006. Számviteli kérdés
35/2006. Számviteli kérdés 246/2010/Szt. 41. § (1) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A gépjárművek importálásával, értékesítésével foglalkozó társaság (a továbbiakban: vezérképviselet) szerződéses jogviszonyban áll más jogi személyekkel, amelyekkel gépjárművek forgalmazására, szervizelésére kötött megállapodást. A felek közötti szerződéses kapcsolatokból kell kiderülnie annak, hogy ki kivel áll adásvételi, illetve szolgáltatási jogviszonyban és ehhez milyen számlázási és adózási következmények kapcsolódnak.
A márkakereskedők elkülönült jogi személyként, saját nevükben, saját...
35/2006. Számviteli kérdés
246/2010/Szt. 41. § (1) bek./ISZ
Gépjárműimportőr vállalkozó a (külön jogi személy) márkakereskedőivel, márkaszervizeivel, illetve más független autószervizekkel kötött megállapodása értelmében a márkakereskedők által értékesített autókat a vásárlók garanciális javításra nemcsak az autót eredetileg értékesítő márkakereskedőhöz, hanem bármelyik, a megállapodásban megjelölt márkakereskedőhöz, szakszervizhez elvihetik (akik így átvállalják az értékesítő márkakereskedő garanciális kötelezettségét, amelynek értékét a vezérképviselet számukra megtéríti). Hogyan kell a felmerült garanciális javítások értékét a feleknek egymás között elszámolniuk?
A gépjárművek importálásával, értékesítésével foglalkozó társaság (a továbbiakban: vezérképviselet) szerződéses jogviszonyban áll más jogi személyekkel, amelyekkel gépjárművek forgalmazására, szervizelésére kötött megállapodást. A felek közötti szerződéses kapcsolatokból kell kiderülnie annak, hogy ki kivel áll adásvételi, illetve szolgáltatási jogviszonyban és ehhez milyen számlázási és adózási következmények kapcsolódnak.A márkakereskedők elkülönült jogi személyként, saját nevükben, saját javukra értékesítik a gépjárműveket. A vevők garanciális kérdésekben a nekik értékesítő márkakereskedőhöz, illetve más (az értékesítő márkakereskedővel szerződéses jogviszonyban álló) márkakereskedőhöz, márkaszervizhez (szakszervizhez) is fordulhatnak, utóbbiak átvállalják a márkakereskedőtől a garanciális javítási kötelezettséget; ugyanakkor a Ptk. előírásai szerint a vezérképviselet is szavatossági kötelezettséggel tartozik az értékesítő márkakereskedő felé.
A kérdésből feltételezhető, hogy a vezérképviselettől sem a márkaszerviz, sem a márkakereskedő nem kapja meg előre (az autók vételárába beszámítva vagy más módon) a később felmerülő garanciális kötelezettségek költségfedezetét.
Mindezekből következik: a garanciális kötelezettségek körébe eső - a gépjármű üzemeltetője által igénybe vett - javításokkal, pótlásokkal kapcsolatosan a javítást elvégző márkakereskedőnek, márkaszerviznek költségei, ráfordításai keletkeznek, amelyekkel szemben a garancia jogosultjától (a vevőtől) nem származik bevétele. E költségek, ráfordítások fedezetét a vezérképviselettől kapott bevétel jelentheti. A tevékenységi költségekkel, ráfordításokkal szemben csak tevékenységi bevételek állhatnak, amelyet a számviteli elszámolásban értékesítés nettó árbevételeként kell megjeleníteni. Értékesítés nettó árbevételét csak az eladó által kiállított, a vevő által elismert, elfogadott számla alapján lehet elszámolni (a számla kiállítása jelen esetben nem az áfa elszámolásához, hanem a számviteli elszámoláshoz szükséges). Mivel ezt a fedezetet a vezérképviselet fogja biztosítani, így a szolgáltatás vevője a vezérképviselet lesz, azaz a garanciális kötelezettségből származó költségek, ráfordítások végeredményben a vezérképviseletnél jelennek meg.
A garanciális javítás munkadíjának számviteli elszámolási lehetőségei:
Amennyiben a márkakereskedő saját nevében, saját javára végzi az értékesítést, a garanciális kötelezettség eredeti kötelezettje az értékesítő márkakereskedő. (Ekkor a jövőbeni garanciális kötelezettségre a márkakereskedőnek céltartalékot kell képeznie.) Ebből következik: ha az értékesítő márkakereskedő által eladott személygépkocsik garanciális javítását
az értékesítő márkakereskedő végzi el, akkor a garanciális javítási költségek nála merülnek fel, azok az értékesítő márkakereskedő eredményét terhelik, nem az értékesítő márkakereskedő végzi el, hanem helyette más márkaszerviz (vagy márkakereskedő), akkor a márkaszerviz (vagy a márkakereskedő) az elvégzett (valójában, mint a megállapodás alapján elvégzett) garanciális javítások értékét köteles a garanciális javításra kerülő személygépkocsit értékesítő márkakereskedő felé továbbszámlázni, a számlázott összeget árbevételként elszámolni, az értékesítő márkakereskedő pedig a felé számlázott összeget igénybe vett szolgáltatásként - mint garanciális javítási költséget - elszámolni.
Amennyiben a felek között olyan megállapodás van, hogy a vezérképviseletet terheli minden garanciális javítási költség, akkor
ha a garanciális javítást az értékesítő márkakereskedő végzi el, akkor az értékesítő márkakereskedő számlázza az általa végzett garanciális javítások értékét a vezérképviselet számára, azt árbevételként kell elszámolnia, ha a garanciális javítást nem az értékesítő márkakereskedő végzi el, akkor az értékesítő márkakereskedő a márkaszerviz (vagy más márkakereskedő) által számára számlázott garanciális javítási költséget - mint közvetített szolgáltatást - továbbszámlázza a vezérképviseletnek, a továbbszámlázott összeget pedig árbevételként kell elszámolnia, a vezérképviseletnél a számára számlázott garanciális javítási költségeket igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni.
A vezérképviseletnek a felé várhatóan érvényesítendő szavatossági igényre - még a garanciális események bekövetkezte előtt - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 41. §-ának (1) bekezdése alapján céltartalékot kell képeznie a garanciális kötelezettségek várható összegében. Ugyanezen tételt az értékesítő márkakereskedő függő követelésként (mérlegen kívüli tételként) mutathatja ki. (Mivel az értékesítő márkakereskedő a felé érvényesített szavatossági igények összegét megállapodás alapján a vezérképviselettől követelheti, így az értékesítő márkakereskedő céltartalék-képzési kötelezettsége nem merül fel, a garanciális kötelezettségnek ugyanis van fedezete.)
[Ha a vezérképviselet az értékesítő márkakereskedőnek a javítás számlázott értékében a javítást végző vállalkozás felé fennálló kötelezettségét (a márkakereskedő felé fennálló szavatossági kötelezettségét teljesítve, a javítás értékének az értékesítő márkakereskedő általi, imént részletezett továbbszámlázása helyett) ellenérték nélkül átvállalja, akkor az átvállalt fizetési kötelezettségre a vezérképviseletnek a számviteli törvény 86. §-a (7) bekezdésének b) pontját kell alkalmaznia, míg az értékesítő márkakereskedő a számviteli törvény 86. §-a (3) bekezdése h) pontjának előírása szerint jár el.]
A feleknek arra is lehetőségük van, hogy a márkaszerviz a szóban forgó javítási szolgáltatások ellenértékét közvetlenül a vezérképviselet számára számlázza és tőle hajtsa be azt, azonban ehhez a szerződéseket, megállapodásokat eszerint kell megkötni és tisztázni, hogy a garanciális javítási szolgáltatások tekintetében a szavatossági kötelezettség elsődlegesen a vezérképviseletet terheli.
[2000. évi C. törvény 41. § (1) bek.]