35/2005. Számviteli kérdés 12/2010/Szt. 3. § (3) bek./ISZ

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 3. §-a (3) bekezdésének 1. pontja szerint az ellenőrzés fogalmát a kérdés pontosan idézi, de abból téves következtetést von le. Az ellenőrzés fogalmában az önellenőrzés, illetve az adóhatósági ellenőrzés az utólagos ellenőrzés technikájára utal. Arra, hogy a vállalkozó vagy az adóhatóság tárja fel a lezárt üzleti év(ek) adataival kapcsolatos hiányosságokat. Ebből következően a számviteli önellenőrzés nem azonosítha...

35/2005. Számviteli kérdés
A számviteli törvény szerint az ellenőrzés fogalma: a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóval lezárt üzleti év(ek) adatainak - a gazdálkodó, illetve az adóhatóság általi - utólagos ellenőrzése az önellenőrzés, illetve az adóhatósági ellenőrzés keretében. Ebben a fogalomban - úgy véljük - a számviteli törvény adójogi fogalmakat használ, amelyeket az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltak szerint kell értelmezni. Az Art. szerint a bevallás késedelmes benyújtása nem minősül önellenőrzésnek. Ebből következően, az emiatt késedelmesen könyvelendő bevételi, illetve ráfordítási tételeket nem lehet a számviteli törvény ellenőrzésre vonatkozó szabályai szerint elszámolni. Helytálló-e az álláspontunk?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 3. §-a (3) bekezdésének 1. pontja szerint az ellenőrzés fogalmát a kérdés pontosan idézi, de abból téves következtetést von le. Az ellenőrzés fogalmában az önellenőrzés, illetve az adóhatósági ellenőrzés az utólagos ellenőrzés technikájára utal. Arra, hogy a vállalkozó vagy az adóhatóság tárja fel a lezárt üzleti év(ek) adataival kapcsolatos hiányosságokat. Ebből következően a számviteli önellenőrzés nem azonosítható az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti önellenőrzéssel. Az Art. szerinti önellenőrzés tartalma lényegesen eltér a számviteli törvény szerinti önellenőrzéstől. (Előfordulhat például az is, hogy a számviteli törvény szerint önellenőrzést kell végrehajtani, de az Art. szerint nem, és fordítva!)
A leírtakból következik, hogy a bevallási késedelem miatti helyesbítés, ha az a lezárt üzleti év(ek) mérlegében kimutatott eszközöket-forrásokat, illetve az eredménykimutatásában szereplő bevételeket-ráfordításokat érinti, akkor azt a számvitel önellenőrzésre vonatkozó szabályai szerint kell könyvelni, elszámolni.
Ha a bevallás pótlása olyan költségvetési befizetéshez kapcsolódik (például az általános forgalmi adó helyesbítése, késedelmi pótlék, mulasztási bírság megfizetése stb.), amelynek nincs a már lezárt üzleti év(ek) eszközeire-forrásaira, bevételeire-ráfordításaira vonatkozóan hatása, akkor azt - mint az üzleti (tárgy)évet érintő tételt - kell könyvelni, és azt nem az önellenőrzés számviteli szabályai szerint kell elszámolni.
[2000. évi C. törvény 3. § (3) bekezdésének 1. pontja]
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.