adozona.hu
35/2001. Számviteli kérdés
35/2001. Számviteli kérdés 22/2010/Szt. 3. § (4) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Építményjegyzékbe tartozó termékek vagy építési szakasz elkészítése építési-szerelési munka, és mint ilyen a statisztikai, a számviteli előírások szerint szolgáltatás. Ebből következően, ezen munkákat a Polgári Törvénykönyv szerinti vállalkozási szerződéssel kell alátámasztani.
Ha a vállalkozók csak az építési-szerelési munkához szükséges termékeket, anyagokat szállítják, akkor tőlük a fővállalkozó adásvételi szerződés alapján anyagot, szerkezeti elemeket vásárol, a telephelyére vagy a munka...
35/2001. Számviteli kérdés
22/2010/Szt. 3. § (4) bek./ISZ
Építési-szerelési munkáknál, fővállalkozásnál hogyan értelmezendő, számlázandó a közvetített szolgáltatás?
Építményjegyzékbe tartozó termékek vagy építési szakasz elkészítése építési-szerelési munka, és mint ilyen a statisztikai, a számviteli előírások szerint szolgáltatás. Ebből következően, ezen munkákat a Polgári Törvénykönyv szerinti vállalkozási szerződéssel kell alátámasztani.Ha a vállalkozók csak az építési-szerelési munkához szükséges termékeket, anyagokat szállítják, akkor tőlük a fővállalkozó adásvételi szerződés alapján anyagot, szerkezeti elemeket vásárol, a telephelyére vagy a munkahelyre történő beszállításhoz pedig szállítási és rakodási szolgáltatást vesz igénybe. A fővállalkozó - ez esetben - a vásárolt anyagot, szerkezeti elemeket a beépítéssel egyidejűleg anyagköltségként, a szállítási és rakodási szolgáltatás értékét (ha azt a bekerülési értékbe nem vette figyelembe) igénybe vett szolgáltatás költségeként számolja el, azt nem lehet közvetíteni.
A termékértékesítés korábban sem tartozott az alvállalkozói teljesítmény fogalmába, ma sem tartozik a közvetített szolgáltatások közé. A közvetített szolgáltatás sem értelmezhető az eladott áruk beszerzési értékeként.
A közvetített szolgáltatás fogalmából a számlázással kapcsolatosan a következőkre is fel kell hívni a figyelmet:
a fővállalkozónak a megrendelővel kötött szerződéséből a közvetítés lehetőségének, a számlából pedig a közvetítés tényének
egyértelműen megállapíthatónak kell lennie. (A két követelményt nem lehet egymástól elválasztani!)
A számlából tehát ki kell tűnnie a közvetítés tényének. Ennek a követelménynek a számla akkor felel meg, ha szolgáltatásonként tartalmazza - az adott esetben - a fővállalkozó saját, továbbá az általa közvetített szolgáltatásokat, megnevezve azok műszaki tartalmát (például építőmesteri, festő-mázoló, villanyszerelői stb. munka) és ellenértékét, szolgáltatásonként az általános forgalmi adóját.
Ha ugyanazon szolgáltatást a fővállalkozó is végzi, meg közvetíti is, akkor a szolgáltatásnyújtást ennek megfelelően meg kell bontania.
Az előbbiek szerinti részletezésnek ki kell adnia a számlázásra kerülő munka teljes ellenértékét.
Ha ugyanazon szolgáltatást több alvállalkozó végzi, a számviteli törvény előírásaiból nem következik, hogy a szolgáltatás értékét alvállalkozónként (külön-külön) meg kell bontani, a számviteli törvény nem írja elő ugyanazon szolgáltatásoknak az alvállalkozónkénti megbontását.
A leírtakból következik az is, hogy a számlában csak a közvetítés tényére utalás nem elegendő a számviteli törvényben megfogalmazottak teljesüléséhez.
A közvetítés tényének a vállalkozásnál belső dokumentuma az, hogy a vállalkozásnál maradó számlához hozzárendelik egyrészt a megrendelővel kötött szerződést, másrészt azokat a számlákat, hivatkozva azokra az alvállalkozói számlákra, amelyeket közvetítettek.
[2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdésének 1. pontja]