33/2009. Számviteli kérdés 11/2010/Szt. 3. § (3) bek./ISZ

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az önellenőrzéssel vagy jogerős hatósági határozattal megállapított ellenőrzési hibákat és azok hibahatását (adóvonzatát) el kell számolni a számviteli nyilvántartásokban.
Az elsőfokú adóhatósági határozatban tett ellenőrzési megállapításokat ("hibákat és hibahatásokat", azaz a hibák adóvonzatát) a számviteli nyilvántartásokban akkor kell elszámolni, ha az adózó nem fordult fellebbezéssel a másodfokú hatósághoz, így az elsőfokú hatósági határozat jogerőre emelkedett. Ha az adózó a másodfokú ...

33/2009. Számviteli kérdés
A vállalkozásnál a tárgyévben lefolytatott adóhatósági ellenőrzés során, a korábbi évekre vonatkozóan, importkészlet-beszerzések kapcsán importáfa- és vámbefizetés hiányát állapította meg az APEH elsőfokú adóhatósági határozatban. A vállalkozás fellebbezett a határozat ellen, de a hiányként megállapított áfa és vám összegét befizette és elszámolta a revíziós tételeket. A tárgyévben megérkezett a másodfokú hatóság határozata, amely az elsőfokú határozatot megsemmisítette és új eljárás lefolytatására hívta fel az elsőfokú adóhatóságot, azonban nem rendelkezett a befizetett áfa és vám összegének visszafizetéséről. Az új eljárás lefolytatása alapján hozott határozatot az elsőfokú hatóság még nem hozta meg a tárgyévi mérleg fordulónapjáig. A tárgyévi mérleg fordulónapját követően még a mérlegkészítési időszakban az adóhatóság rendezte a befizetett és visszaigényelt áfa, valamint a befizetett vám összegét a vállalkozással. A tárgyévi beszámolóban hogyan kell szerepeltetni az ismertetett gazdasági események hatását, azaz az első fokú eljárás alapján hozott eredeti határozat szerint elszámolt revíziós tételek állva maradjanak-e a könyvekben és a beszámolóban, vagy visszarendezendők-e a másodfokú hatóság által hozott megsemmisítő határozat alapján?
Az önellenőrzéssel vagy jogerős hatósági határozattal megállapított ellenőrzési hibákat és azok hibahatását (adóvonzatát) el kell számolni a számviteli nyilvántartásokban.
Az elsőfokú adóhatósági határozatban tett ellenőrzési megállapításokat ("hibákat és hibahatásokat", azaz a hibák adóvonzatát) a számviteli nyilvántartásokban akkor kell elszámolni, ha az adózó nem fordult fellebbezéssel a másodfokú hatósághoz, így az elsőfokú hatósági határozat jogerőre emelkedett. Ha az adózó a másodfokú hatósághoz fordult jogorvoslatért, akkor a másodfokon meghozott határozat minősül jogerősnek, így annak megfelelően az ellenőrzési megállapításokból adódó revíziós tételeket és azok adóhatását el kell számolni, függetlenül attól, hogy az adózó további jogorvoslatért folyamodott a bírósághoz vagy sem.
Jelen esetben a cégnek, mivel fellebbezéssel élt az elsőfokú adóhatósági határozatban foglaltak ellen, a revíziós tételeket nem kellett volna elszámolni mindaddig, amíg a másodfokú hatóság által hozott jogerős határozatot kézhez nem kapja. Mivel a másodfokú adóhatósági határozatban megsemmisítették az elsőfokú határozatot és új eljárás lefolytatására utasították az elsőfokú hatóságot, így konkrét (könyvelendő) ellenőrzési megállapításokra vonatkozó jogerős hatósági határozat nincs mindaddig, amíg az újabb eljárás le nem zárul és az annak alapján hozott határozat jogerőre nem emelkedik.
Mindezekből következően, mivel az elsőfokú hatóság határozata alapján a cég - annak ellenére, hogy fellebbezéssel fordult a másodfokú hatósághoz - könyvelte a revíziós tételeket és a másodfokú eljárás keretében az elsőfokú határozatot megsemmisítették, ezért az elsőfokú határozat szerint elszámolt revíziós tételeket stornótételként kellett elszámolni a tárgyévben. Az elsőfokú határozat alapján az adóhatóság felé befizetett importáfa- és vámösszeget az egyéb követelések között kell kimutatni, mint elszámolási célra átadott összeget mindaddig, amíg nem érkezik meg a visszautalására vonatkozó határozat. Hasonlóan az elsőfokú határozat alapján befizetett importáfa előzetesen felszámított áfaként visszaigényelt összegét - a stornóelszámolás következtében - az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni mindaddig, amíg az elsőfokú hatóság az újabb eljárás lefolytatása alapján nem hozott határozatot azok rendezését illetően.
Összefoglalóan, amíg jogerős határozat nem rendezi egyértelműen, hogy mi a teendő az elsőfokú határozat alapján már befizetett áfa és vám, illetve visszaigényelt áfa - másodfokú határozat alapján stornírozott - összegével, addig azokat az egyéb követelések, illetve az egyéb kötelezettségek között kell kimutatni és a mérleg fordulónapján így kell azokat a mérlegbe beállítani, ha ezen időpontig határozat alapján nem rendeződött azok költségvetéssel való elszámolásának kérdése.
[2000. évi C. törvény 3. § (3) bek.]
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.