33/2002. Számviteli kérdés 305/2010/Szt. 47. § (7) bek./ISZ

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 26. §-ának (1) bekezdéséből következik, hogy az épületet aktiválni (a tárgyi eszközök között kimutatni) csak akkor lehet, ha rendeltetésszerűen használatba vették. A rendeltetésszerű használatbavételnek feltétele, hogy az építésügyi hatóság megadja a használatbavételi engedélyt. Az építésügyi hatóság pedig akkor adja meg a használatbavételi engedélyt, ha az építési munkákat az építési engedélynek, az ahhoz tartozó ...

33/2002. Számviteli kérdés
Lehet-e értékesíteni külön-külön - ha a felek így állapodnak meg - az épületet, illetve az épületen belüli gépészeti berendezéseket, mint az épület tartozékait, amelyek értéke új épület esetén a tényleges ráfordítások alapján, már használatba vett épületek esetében becsléssel jól meghatározható? A Tao.tv. 2. számú melléklete szerint ugyanis az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések értékcsökkenését az épülettől függetlenül, a gépeknél megadott leírási kulcsokkal is el lehet számolni. A könyvviteli nyilvántartásokban - ez esetben - hogyan kell ezt a befektetést kimutatni?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 26. §-ának (1) bekezdéséből következik, hogy az épületet aktiválni (a tárgyi eszközök között kimutatni) csak akkor lehet, ha rendeltetésszerűen használatba vették. A rendeltetésszerű használatbavételnek feltétele, hogy az építésügyi hatóság megadja a használatbavételi engedélyt. Az építésügyi hatóság pedig akkor adja meg a használatbavételi engedélyt, ha az építési munkákat az építési engedélynek, az ahhoz tartozó építészeti-műszaki tervdokumentációnak, továbbá az esetleg engedélyezett eltéréseknek megfelelően végezték el, valamint ha az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van.
Az épület rendeltetésszerű használatának feltétele, hogy meglegyen a működéshez, az üzemeltetéshez szükséges infrastruktúrája. Ebből következően, az épület rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő, az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések bekerülési értéke része az épület értékének. Ha az épületet értékesítik, akkor az épület eladási ára magában kell, hogy foglalja az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések ellenértékét is, azt attól nem lehet elválasztani. (A szétválasztás - szerintünk - tulajdonjogilag sem oldható meg.)
Az épület részét jelentő épületgépészeti körbe tartozó gépek és berendezések esetében nem értelmezhető elkülönült alkotórészről, illetve - eltérő tartalommal - tartozékról beszélni. A számviteli törvény 47. §-ának (7) bekezdése szerint a tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értéke részének tekintendő. És ez az előírás az épületekre is vonatkozik, azaz a bekerülési érték részét képező épületgépészeti gépeket, berendezéseket az épület tartozékaként külön nyilvántartva, de az épület értékében kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy azok az épület számlázott értékében vagy külön számlákban jelennek meg. Így az épület értékében kell figyelembe venni azokat a víz-, villany-, gáz- és csatornázási vezetékeket, a hozzájuk kapcsolódó berendezéseket, felszereléseket, központi fűtési, szellőzési, légfrissítő berendezéseket, vezetékeket, személyfelvonókat stb., amelyek az épület szerkezeteibe beépítve az épület használhatóságát és ellátását biztosítják. A felsoroltak akkor is az épület értékébe tartoznak, ha az az épület használhatóságának biztosítása, illetve ellátása mellett technológiai célokat is szolgálnak.
A leírtakból következik az is, hogy nem része viszont az épületnek, és ezért külön-külön kell tárgyi eszközként (építményként, gépként, berendezésként) kimutatni többek között:
az épületen belüli technológiai rendeltetésű vezetékeket, berendezéseket, a riasztóberendezést és annak vezetékét, a teherfelvonót és annak gépészeti berendezéseit, az épületben elhelyezett olyan központi fűtőberendezést (kazánt), amely az épület fűtésén és melegvíz-ellátásán túl alapvetően az épületben folyó technológiai célú tevékenység hőenergiával való ellátását, más épület fűtését, melegvíz-ellátását biztosítja.
Nem változtat a minősítésen az sem, ha az épület értékébe tartozó épületgépészeti gépeket és berendezéseket más-más társaság vásárolja meg, továbbra is épületnek (pontosabban: épületrésznek) kell tekinteni azokat és nem gépnek, berendezésnek.
Az épülettartozékok minősítésénél nem az a lényeg, hogy milyen a kapcsolata az épület hasznos élettartamával, hanem az, hogy az épület rendeltetésszerű használatához azok szükségesek-e vagy sem.
A leírtak alapján az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések értékének az épület bekerülési értékéről történő leválasztása nincs összhangban a számviteli törvény tárgyi eszközök fogalmával, az eszközök bekerülési értékére, értékelésére vonatkozó tartalmi előírásokkal, a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásának követelményével.
[2000. évi C. törvény 47. § (7) bek.]
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.