31/2009. Számviteli kérdés 302/2010/Szt. 47. § (6) bek./ISZ

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Ez utóbbi álláspont a számviteli előírásokkal nem támasztható alá. Mivel a bérbe adott ingatlant a bérlő teljesen lebontotta, új ingatlant hozott létre, nem lehet bérbe vett ingatlanon végzett beruházásról, felújításról beszélni. A bérlő által a bérbeadó hozzájárulásával létrehozott ingatlant - akkor is, ha azt a bérbeadó telkén valósította meg - a bérlőnek a saját tárgyi eszközei között kell kimutatnia, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválnia, utána pedig terv szerinti értékcs...

31/2009. Számviteli kérdés
A bérlő a bérbeadó hozzájárulásával lebontja a bérlemény tárgyát képező ingatlant (épületet), és annak helyén új ingatlant hoz létre. A bontás következtében a bérbeadónál az eszközök bruttó értékét, valamint elszámolt értékcsökkenését (pontosabban a nettó értéket) ráfordításként elszámolták. Egyesek ezzel szemben azt állítják, hogy a bérlő által - a bérbeadó hozzájárulásával - lebontott ingatlan nettó értékét a bérbeadónál a befejezetlen beruházások között kell nyilvántartani mindaddig, amíg a bérleti jogviszony lejáratakor a bérbevevő által végzett ingatlanberuházás tulajdonlásának sorsáról döntés nem születik. Lehet-e bérbe vett ingatlanon végzett beruházásnak tekinteni a létrehozott ingatlant?
Ez utóbbi álláspont a számviteli előírásokkal nem támasztható alá. Mivel a bérbe adott ingatlant a bérlő teljesen lebontotta, új ingatlant hozott létre, nem lehet bérbe vett ingatlanon végzett beruházásról, felújításról beszélni. A bérlő által a bérbeadó hozzájárulásával létrehozott ingatlant - akkor is, ha azt a bérbeadó telkén valósította meg - a bérlőnek a saját tárgyi eszközei között kell kimutatnia, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválnia, utána pedig terv szerinti értékcsökkenést elszámolnia. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 47. §-ának (6) bekezdése szerint a bérlőnek - mint beruházó - az ingatlan bontásának költségeit az általa létrehozott ingatlan bekerülési értékébe figyelembe kell vennie. Ugyanakkor a bérbeadó a lebontott ingatlan nettó értékét köteles - a bontással egyidejűleg - terven felüli értékcsökkenés formájában kivezetni és egyéb ráfordításként elszámolni, azt nem lehet befejezetlen beruházásként kimutatni. (A számviteli törvény nem ad arra lehetőséget, hogy a lebontott ingatlan nettó értéke az új ingatlan bekerülési értékében figyelembevételre kerüljön!)
Tekintettel arra, hogy a bérlet tárgya a bontással megszűnt, valójában már bérleti jogviszonyról sem lehet - az ingatlan vonatkozásában - beszélni. A volt bérlő által létrehozott ingatlant a volt bérlőnek sajátjaként kell kimutatni a könyvviteli nyilvántartásaiban, a volt bérbeadónak viszont már nincs meg az ingatlana, amelyet korábban bérbe adott, és amelyet annak a lebontása után már nem tud bérbe adni.
A leírtakból az is következik, hogy a bérleti jogviszony hivatkozott lejártáról sem lehet szó. Ha az új ingatlant a volt bérlő a volt bérbeadónak át akarja adni, akkor ez az átadás/átvétel a piaci értéken történő értékesítés/beszerzés szabályai szerint történhet, illetve a térítés nélküli átadásra (az ajándékozásra) vonatkozó előírások szerint.
Végül megjegyezzük, a bérbe vett (a már korábban használatba vett) ingatlanon végzett, a számviteli törvény előírásai szerinti pótlólagos beruházás, illetve felújítás az, amelyet a bérlő ilyen címen a könyveiben kimutathat. A bérbe vett ingatlanon végzett pótlólagos beruházás, illetve felújítás értéke közvetlenül nem változtatja meg a bérbe adott eszköz bekerülési értékét, csak akkor, ha a bérleti jogviszony megszűnik és a bérbe adott ingatlanon végzett beruházás, felújítás a bérbeadó részére értékesítés vagy térítés nélküli átadás formájában átadásra kerül.
A kérdésben leírt esetben azonban nem ilyen beruházásról van szó, mivel új ingatlan épült, a régi, bérbe vett ingatlant pedig lebontották.
[2000. évi C. törvény 47. § (6) bek., 53. § (1) bekezdésének b) pontja]
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.