adozona.hu
31/2006. Számviteli kérdés
31/2006. Számviteli kérdés 111/2010/Szt. 20. § (5) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Bár a törvényi módosítás előkészítésekor a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 20. §-a (5) bekezdésének a) és b) pontjában szereplő - határérték-számításhoz szükséges - feltételek egyszerűbb, a mérleg és az eredménykimutatás adataira épülő megközelítése volt a kiindulópont, az elfogadott és kihirdetett törvényi rendelkezésekből a tételes forgalmi adatokra épülő értelmezés is levezethető. Ebből kiindulva nem kifogásolható egyik megközelítés sem, feltéve...
31/2006. Számviteli kérdés
111/2010/Szt. 20. § (5) bek./ISZ
Hogyan, milyen adatok figyelembevételével kell a számviteli törvény 20. §-ának (5) bekezdése szerinti devizában történő beszámolókészítés előfeltételét jelentő 25 százalékos határértékek teljesülését vizsgálni?
Bár a törvényi módosítás előkészítésekor a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 20. §-a (5) bekezdésének a) és b) pontjában szereplő - határérték-számításhoz szükséges - feltételek egyszerűbb, a mérleg és az eredménykimutatás adataira épülő megközelítése volt a kiindulópont, az elfogadott és kihirdetett törvényi rendelkezésekből a tételes forgalmi adatokra épülő értelmezés is levezethető. Ebből kiindulva nem kifogásolható egyik megközelítés sem, feltéve, hogy a vállalkozás egyébként következetesen jár el.A mérleg és az eredménykimutatás adataira épülő eljárásnál a mérlegben és az eredménykimutatásban szereplő (felmerült) adatokat, a forgalmi adatokra épülő megközelítésnél valamennyi (az üzleti év során felmerült) forgalmi adatot (előjeltől függetlenül, abszolút értékben) indokolt figyelembe venni. Így a feltételek teljesülésének vizsgálatánál egyrészt az adott devizában felmerült bevétel, költség és ráfordítás tételek forintra átszámított összegét abszolút értékben összeadva kell viszonyítani az összes bevétel, költség és ráfordítás tételek forintban kimutatott (elszámolt) abszolút értékének együttes összegéhez, másrészt az adott devizában felmerült (keletkezett) pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek forintra átszámított összegének abszolút értékben vett együttes összegét kell viszonyítani az összes pénzügyi eszköz és pénzügyi kötelezettség forintban kimutatott (elszámolt) összegének abszolút értékben vett együttes összegéhez. Ha mindkét arányszám eléri a 25 százalékot, akkor teljesülnek a törvényi feltételek. Az arányszámok vizsgálatakor bevétel, költség és ráfordítás, valamint pénzügyi eszköz és pénzügyi kötelezettség tételek alatt a számviteli törvény szerint ilyenként meghatározott valamennyi tételt érteni kell, kivételként csak a számviteli törvény által meghatározott tételek veendők figyelembe. Ilyen kivételek a mérlegen kívüli tételek.
A feltételek teljesülésének vizsgálatánál az adott devizában felmerült tételek forintra történő átszámítása során az alkalmazandó árfolyam tekintetében főszabályként a számviteli törvény általános előírásai az irányadók:
a mérleg és az eredménykimutatás adataira épülő (egyszerűbb) eljárásnál a mérlegforduló-napi "választott" árfolyammal, a forgalmi adatokra épülő eljárásnál az egyes tételek felmerüléskori (elszámoláskori) "választott" árfolyamával
indokolt számolni.
A 25 százalékos mérték teljesülésének vizsgálatakor az egyes tételeket a felmerülés tényleges pénzneme szerint kell figyelembe venni. Vannak azonban olyan, elsősorban elszámolási jellegű tételek (értékcsökkenés, értékvesztés, céltartalék stb.), amelyek felmerülése (elszámolása) közvetlenül nem kapcsolódik pénzmozgáshoz, így a felmerülésük devizaneme sem egyértelműen meghatározott. E tételek minősítésénél általános rendező elvnek tekinthető az, hogy az adott tétel a számviteli elszámolást megelőzően vagy azt követően milyen devizanemben keletkeztet pénzáramlást (pénzkifizetést, illetve pénzbefolyást). Ha az adott tétel több résztételből tevődik össze, amelyek felmerülési devizaneme eltérő, úgy a megfelelő arányosítás is szóba jöhet.
A feltételek teljesülését az egyes üzleti évekre (az előző üzleti évre és a tárgyévi üzleti évre) vonatkozóan külön-külön kell vizsgálni, a feltételeknek mind az előző üzleti évre, mind a tárgyévi üzleti évre fenn kell állniuk.
[2000. évi C. törvény 20. § (5) bek.]