30/2009. Számviteli kérdés 161/2010/Szt. 26. § (3) bek./ISZ

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A válasznál abból a feltételezésből indulunk ki, hogy a szóban forgó (a telek csapadékvizének csapadék-közcsatornába történő bevezetésére vonatkozó) megállapodást legalább önkormányzati rendelet támasztja alá. Ez esetben a rácsatlakozási jog ellenértékét az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között kellett volna kimutatni, függetlenül attól, hogy azt hány részletben és mikor kell megfizetni. (A befejezetlen beruházáskénti kimutatása azért helytelen, mert az nem tartozik a csapadékv...

30/2009. Számviteli kérdés
A kft. 2007-ben megállapodott az önkormányzattal, hogy a kft. a telek csapadékvizét a csapadékcsatornába bevezetheti, ha meghatározott pénzösszeget megfizet. Ezt nevezik a rácsatlakozási jog ellenértékének, amelyet két részletben kell megfizetni. A csatornaépítési beruházás elkezdődött, azonban a mai napig nem fejeződött be, így a második részletet még nem kellett megfizetni. A kft. az építési telket értékesítette, a vételárban a rácsatlakozási jog teljes ellenértékét érvényesítette. Helyesen járt-e el a kft. amikor a rácsatlakozási jog megfizetett ellenértékét a beruházás bekerülési értékében vette figyelembe, továbbá elszámolható-e egyéb ráfordításként a rácsatlakozási jog ellenértékének második részlete, amelyet a kft.-nek kell megfizetnie, de még eddig nem fizetett meg?
A válasznál abból a feltételezésből indulunk ki, hogy a szóban forgó (a telek csapadékvizének csapadék-közcsatornába történő bevezetésére vonatkozó) megállapodást legalább önkormányzati rendelet támasztja alá. Ez esetben a rácsatlakozási jog ellenértékét az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között kellett volna kimutatni, függetlenül attól, hogy azt hány részletben és mikor kell megfizetni. (A befejezetlen beruházáskénti kimutatása azért helytelen, mert az nem tartozik a csapadékvíz bekötő csatorna bekerülési értékébe.)
Ha helyesen járnak el, akkor a rácsatlakozási jogot külön tételben értékesítik az adásvételi szerződésben (és nem csak hivatkozás van a rácsatlakozás tárgyában fennálló szerződésre), természetesen a rácsatlakozási jog ellenértékének teljes összegét elszámolják az egyéb bevételek között, a vagyoni értékű jog teljes bekerülési értékét pedig kimutatják egyéb ráfordításként. Ez esetben a kft. könyveiben az önkormányzattal szembeni kötelezettségek között marad - annak a megfizetéséig - a második részletnek megfelelő összeg.
Amennyiben a szóban forgó megállapodást önkormányzati vagy annál magasabb szintű jogszabály nem támasztja alá, a rácsatlakozási jogot nem nevesíti, az önkormányzatnak ténylegesen fizetett összeget véglegesen átadott pénzeszközként kell - a megfizetett összegben - a rendkívüli ráfordítások között elszámolni.
[2000. évi C. törvény 26. § (3) bek.]
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.