adozona.hu
29/2005. Számviteli kérdés
29/2005. Számviteli kérdés
91/2010/Áhsz. 31. § (1) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 2001. január 1-jétől hatályos, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 2. §-a az államháztartás szervezetei számára kötelezően alkalmazandó rendelkezésként nevesíti a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 54. §-ának (1)-(6) bekezdését.
A számviteli törvény 54. §-ának (1) bekezdése szerint a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részese...
29/2005. Számviteli kérdés
91/2010/Áhsz. 31. § (1) bek./ISZ
A számviteli törvény 54-56. §-a, valamint a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 31-32. §-a értelmében a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél értékvesztést kell elszámolni, ha a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti veszteségjellegű különbözet jelentős összegű és tartósnak mutatkozik. Amennyiben a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknek a mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti érték, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírására vonatkozó számviteli törvény 57. §-ának (2) bekezdésében foglalt - előírást véleményünk szerint először a 2002-ben induló üzleti évre, a 2001. évben elszámolt értékvesztés esetében lehetett alkalmazni. Az önkormányzatunknál ez így is történt, és a számviteli törvény hatálybalépése előtt elszámolt értékvesztés visszaírására nem került sor, ugyanakkor az önkormányzat ellenőrzését végző szerv véleménye szerint a korábban elszámolt értékvesztést is vissza kellett volna írni. Kérdésünk az, hogy helyesen értelmeztük-e a számviteli törvény értékvesztés visszaírására vonatkozó rendelkezését?
A 2001. január 1-jétől hatályos, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 2. §-a az államháztartás szervezetei számára kötelezően alkalmazandó rendelkezésként nevesíti a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 54. §-ának (1)-(6) bekezdését.A számviteli törvény 54. §-ának (1) bekezdése szerint a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél - függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel - értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős.
A számviteli törvény 54. §-ának (3) bekezdése kimondja továbbá, ha a befektetésnek a mérlegkészítés kori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a nyilvántartásba vételkor megállapított beszerzési értéket.
Az államháztartás szervezeteinek a 2001. január 1-je előtt hatályos számviteli törvény előírásai szerint is kellett értékvesztést elszámolniuk, amennyiben a törvényben meghatározott feltételek fennálltak, de az értékvesztést a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) előírásai alapján közvetlenül a bekerülési érték csökkenéseként kellett elszámolni a tőkeváltozással szemben, így a főkönyvben a 2001 előtt elszámolt értékvesztés nem volt elkülönítetten nyilvántartva, azt csak az analitikában kellett kimutatni. A Kormányrendelet az értékvesztés visszaírását nem tette lehetővé. Az Áhsz. hatálybalépésével az értékvesztés elszámolásának módszere megváltozott, azt már nem a bekerülési érték csökkenéseként közvetlenül a tőkeváltozással szemben, hanem külön főkönyvi számlán, az 5. számlaosztályon történő átvezetéssel kell elszámolni, így az értékvesztés, illetve visszaírása a befektetés könyv szerinti értékét, nem pedig a bekerülési értékét befolyásolja.
(Könyvelési tételek: T 5951 - K 1751., 2982 és T 41236, 41336 - K 5951)
A számviteli szabályok alapján a főkönyvi könyvelésben kimutatott értékvesztésnél többet visszaírni nem lehet. Mivel a 2001 előtt elszámolt értékvesztés nem jelenik meg külön főkönyvi számlán, azt csak a bruttó értékkel szemben lehetne visszaírni, ezt azonban a hatályos számviteli előírások nem teszik lehetővé.
Az államháztartás szervezetének azonban lehetősége van arra, hogy a hű és valós kép bemutatása érdekében a tartós részesedéseket a mérlegkészítés kori piaci értéken értékelje, és amennyiben a piaci érték a 2001. évet követően elszámolt értékvesztés visszaírása után is jelentősen és tartósan meghaladja a könyv szerinti értéket, a különbözetet a könyvviteli mérleg eszközoldalán a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítéseként, forrásoldalán pedig értékelési tartalékként mutassa ki. Az értékhelyesbítés elszámolása azonban nem kötelező, erről az államháztartás szervezetének a számviteli politikájában kell döntenie.
[2000. évi C. törvény 54. § (1)-(3) bek., 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 31. § (1) bek., 34. § (14) bek.]