adozona.hu
24/2008. Számviteli kérdés
24/2008. Számviteli kérdés 86/2010/Ctv. 37. § (4) bek./ISZ
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény bizonylatokra, bizonylati fegyelemre vonatkozó 165-169. §-ának előírásai szerint a számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza.
A szóban forgó kérdésnél az ügyvédi iroda a k...
A szóban forgó kérdésnél az ügyvédi iroda a különböző eljárási illetékeket a megbízó helyett, a megbízó javára fizeti meg, tehát az ilyen jogcímen a megbízótól beszedett összegeket a számviteli elszámolásban a pénzeszközök növekedéseként és megbízóval szembeni kötelezettségként kell kimutatni, a megbízó helyett megfizetett illetéket, díjat pedig pénzeszköz-csökkenésként és kötelezettségcsökkenésként kell kimutatni.
A pénzeszköz beszedéséről olyan számviteli bizonylatot kell készíteni, amely hitelesen alátámasztja a pénzeszközök növekedését, annak elszámolását. Ez általában a bevételi pénztárbizonylat, azonban elképzelhető egy összetett bizonylat (átvételi elismervény, átvételi jegyzőkönyv) részeként is, amelyen ezen tétel átvételének dokumentálása mellett rendelkeznek egyéb eljárási, felelősségi kérdésekről is.
Mindezekből következően a megbízó helyett, a megbízó javára fizetett tételeket nem lehet az ügyvédi iroda eredményét érintő tételekként elszámolni, azokat nem lehet számlázni, tehát a továbbszámlázás és az általános forgalmi adóval kapcsolatos kérdések sem merülhetnek fel.
Az ügyfél az eljárásért fizetett tételeket az ügyvédi irodával szembeni követelésként számolja el a bevételi pénztárbizonylat (bankszámlakivonat) alapján, majd az ügyvédi iroda részére a Magyar Államkincstár által küldött igazolás alapján számolja el azokat költségként, a követelés egyidejű csökkentésével.
[2006. évi V. törvény 37. § (4) bek.]