104/2004. Számviteli kérdés 88/2010/Szja. tv. 66. § (3) bek./ISZ

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) szerint az osztalékról a gazdasági társaság közgyűlése, taggyűlése dönt, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) pedig - a Gt. vonatkozó előírásait figyelembe véve - meghatározza az osztalékfizetés számviteli feltételeit [39. § (3) bekezdése].
Sem a számviteli törvény, sem a Gt. előírásai az osztalékfizetés pénzügyi teljesítését nem köti határidőhöz. A közgyűlésnek, a taggyűlésn...

104/2004. Számviteli kérdés
A taggyűlés a 2003. évi beszámoló elfogadásakor osztalékfizetésről döntött, és azt az eredménykimutatásba beállította. Mi a teendő akkor, ha a társaság pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé a kifizetést a jóváhagyás évében? Át lehet-e vinni osztalékot a következő évre? Lehet-e részletekben fizetni?
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) szerint az osztalékról a gazdasági társaság közgyűlése, taggyűlése dönt, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) pedig - a Gt. vonatkozó előírásait figyelembe véve - meghatározza az osztalékfizetés számviteli feltételeit [39. § (3) bekezdése].
Sem a számviteli törvény, sem a Gt. előírásai az osztalékfizetés pénzügyi teljesítését nem köti határidőhöz. A közgyűlésnek, a taggyűlésnek legfeljebb a fizetés lehetséges legkorábbi időpontjáról kell döntenie. A közgyűlés, taggyűlés által jóváhagyott osztalékot az adózott eredmény elszámolásakor elő kell írni a részvényesekkel, tagokkal szembeni kötelezettségként, az pedig a társaságon belüli ügy, hogy az osztalékfizetés címén előírt kötelezettséget a társaság mikor teljesíti (fizeti ki).
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 66. §-ának (3) bekezdése alapján az osztalék után az adót a kifizető a kifizetés időpontjában megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint megfizeti és bevallja.
Az Szja törvény 66. §-ának (2) bekezdése tartalmazza, hogy az osztalék utáni adót hogyan kell számítani.
Itt kell megjegyezni, hogy az adózott eredményből a tagok, a tulajdonosok részére jóváhagyott osztalék nem egy globálisan meghatározott összeg, hanem a személyekre lebontott összegek együttes értéke. Így a tagokkal, a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként a tagonként, tulajdonosonként részletezett osztalékot kell kimutatni. Az osztaléknak részletekben történő kifizetése a korábban már eldöntött, konkrétan meghatározott, egy adott évhez kapcsolódó osztalék részbeni kifizetését jelenti (a társaság törleszti a tagokkal, a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségét).
[1995. évi CXVII. törvény 66. § (3) bek.]
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.