adozona.hu
21/2008. Számviteli kérdés
21/2008. Számviteli kérdés 39/2010/Szt. 3. § (5) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Üzleti vagy cégértéket, illetve negatív üzleti vagy cégértéket a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 3. §-ának (5) bekezdése szerint cégvásárlás esetén lehet a piaci érték és a fizetett ellenérték különbözetének összegében kimutatni. Az első kérdés szerint azonban nem cégvásárlásról, hanem tőkeemelésről van szó. Az apport értéke nem foglalhat magában "üzleti vagy cégértéket", azaz nem lehet magasabb, mint az üzletrész piaci értéke. Ezt támasztja alá tö...
21/2008. Számviteli kérdés
39/2010/Szt. 3. § (5) bek./ISZ
Üzletrész tőkeemelés keretében történő apportálása esetén keletkezhet-e üzleti vagy cégérték? Ha a vállalkozásnál részesedéscsere valósul meg, ehhez kapcsolódóan keletkezhet-e üzleti vagy cégérték? Annál a társaságnál, amely részesedéscserével megszerzi egy másik társaság részvényeinek vagy üzletrészeinek többségét, de ezzel nem éri el a minősített többségnek megfelelő szintet, majd később a körülmények változása folytán további részesedést szerezve már meghaladja a birtokában lévő szavazatok aránya a 75 százalékot, akkor utólag a teljes részesedésre felmerül-e a pozitív, illetve a negatív üzleti vagy cégérték alkalmazása?
Üzleti vagy cégértéket, illetve negatív üzleti vagy cégértéket a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 3. §-ának (5) bekezdése szerint cégvásárlás esetén lehet a piaci érték és a fizetett ellenérték különbözetének összegében kimutatni. Az első kérdés szerint azonban nem cégvásárlásról, hanem tőkeemelésről van szó. Az apport értéke nem foglalhat magában "üzleti vagy cégértéket", azaz nem lehet magasabb, mint az üzletrész piaci értéke. Ezt támasztja alá többek között a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 13. §-a (4) bekezdésének előírása is, amely szerint a nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató tag a hozzájárulás szolgáltatásától számított ötéves jogvesztő határidőn belül helytállni tartozik a gazdasági társaságnak azért, hogy a társasági szerződésben megjelölt érték nem haladja meg a nem pénzbeli hozzájárulásnak a szolgáltatás idején fennálló értékét.A részesedéscsere részesedés adásvételét jelenti - így az nem egyezik meg a részesedés apportálásával -, ebből következően részesedéscsere esetén alkalmazni kell a számviteli törvény előbb hivatkozott előírását.
Az üzleti vagy cégérték számításának szabályát azon részesedés megszerzésére kell alkalmazni, amely részesedés megszerzésével a tulajdonos minősített többséget biztosító befolyást (2007 előtt a befolyás ezen szintjét közvetlen irányítást biztosító befolyásnak nevezték) szerez. Így természetesen azon korábban megszerzett részesedésre, amellyel a tulajdonos nem szerezte meg a 75 százalékos szavazati arányt, az üzleti vagy cégérték számítását utólagosan nem lehet alkalmazni.
[2000. évi C. törvény 3. § (5) bek.]