adozona.hu
30/2000. Számviteli kérdés
30/2000. Számviteli kérdés
511/2010/Szt. 78. § (2) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Bármilyen formában valósul is meg a bérmunka, annak ellenértéke nem tekinthető alvállalkozói teljesítménynek, ugyanis a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény. (A vállalkozás című) fejezetének előírásai közül csak a 391. § (2) bekezdése szól arról, hogy a vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult. A hivatkozott fejezetben szabályozott szerződéses formák közé nem sorolható be a bérmunkaszerződés.
A bérmunka ellenértéke alapvetően kétféle módon számolható el a bérmunkábaadó...
30/2000. Számviteli kérdés
511/2010/Szt. 78. § (2) bek./ISZ
Hogyan kell a bérmunka ellenértékét elszámolni a számvitel rendszerében, illetve a bérmunkadíj összege hogyan vehető figyelembe a helyi iparűzési adó alapjának meghatározásakor?
Bármilyen formában valósul is meg a bérmunka, annak ellenértéke nem tekinthető alvállalkozói teljesítménynek, ugyanis a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény. (A vállalkozás című) fejezetének előírásai közül csak a 391. § (2) bekezdése szól arról, hogy a vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult. A hivatkozott fejezetben szabályozott szerződéses formák közé nem sorolható be a bérmunkaszerződés.A bérmunka ellenértéke alapvetően kétféle módon számolható el a bérmunkábaadónál annak függvényében, hogy a termelési folyamat mely szakaszához kapcsolódik:
a) a bérmunkába adott vásárolt anyagon - a bérmunkába adás előtt - a bérmunkábaadó nem végzett olyan munkaműveletet, amely az anyag megváltoztatását jelentené vagy az új termék előállítása érdekében elvégzett munkaműveletnek minősülne, ez esetben:
- a bérmunka díja a vásárolt anyag értékét növeli, akár leszámlázza a bérmunkát végzőnek a vásárolt anyagot a bérmunkábaadó, akár nem;
- ha a bérmunka elvégzése után a bérmunkábaadó további munkaműveletet a bérmunkában előállított terméken már nem végez, azaz azt a megmunkált formában értékesíti, akkor a bérmunkadíjjal növelt vásárolt anyagértéket eladott áruk beszerzési értékeként kell elszámolnia;
- így a bérmunkábaadónál a hozzáadott érték a bérmunkában előállított termék eladási ára és a bérmunkával növelt anyag beszerzési értékének különbözete lesz;
- ha a bérmunka elvégzése után a bérmunkábaadó további munkaműveletet végez a bérmunkában előállított terméken, akkor a vásárolt anyag bérmunkadíjjal növelt értékét anyagköltségként kell elszámolnia (mivel azt a termeléshez használták fel);
b) a bérmunkábaadó - a bérmunkába adás előtt - a bérmunkába adott anyagon már végzett olyan munkaműveletet, amely az anyag megváltoztatását jelenti vagy olyat, ami az új termék előállítása érdekében elvégzett munkaműveletnek minősül, és:
- ha a bérmunkábaadó a termelés valamely fázisában lévő (befejezetlen termelés, félkész termék) terméket nem számlázza le, akkor a bérmunkadíjat igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolnia, és ez esetben a teljes eladási ár a bérmunkábaadó saját teljesítményének ellenértékeként jelenik meg;
- ha a bérmunkábaadó a termelés valamely fázisában lévő (befejezetlen termelés, félkész termék) terméket a bérmunkát végzőnek leszámlázza, akkor a bérmunkát végző a bérmunkadíjat is magában foglaló termékértéket számlázza vissza a bérmunkábaadónak, amelyet a vásárolt készletek között (a későbbi célnak megfelelően: anyagként vagy áruként) állományba vesz,
-- amelyet az értékesítéskor eladott áruk beszerzési értékeként számol el, ha az értékesítés érdekében azon további munkaműveleteket már nem végez;
-- amelyet a felhasználáskor anyagköltségként számol el, ha azon további munkaműveleteket végez.
Általános szabály nem adható arra, hogy mi minősül az új termék előállítása érdekében végzett vagy további munkaműveletnek, illetve milyen munkaművelet jelenti az anyag megváltoztatását, egyedi esetek alapján lehet azt eldönteni. Általában a darabolás, az előrajzolás, a leszabás, a csomagolás nem tartozik ide, ha nem a termelőüzemben végezték.
A bérmunkát végzőnél a bérmunka ellenértéke - akár anyaggal, akár anélkül számolták el - a saját teljesítmény ellenértékének minősül.
A bérmunka ellenértéke nem tekinthető alvállalkozói teljesítménynek, ebből következően a helyi iparűzési adó alapját a fentiek szerinti ELÁBÉ-értékkel, illetve elszámolt anyagköltséggel lehet csökkenteni [a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. §-a (1) bekezdésének megfelelően].
[2000. évi C. törvény 78. § (2), (5) bek.]