adozona.hu
104/2007. Számviteli kérdés
104/2007. Számviteli kérdés 222/2010/Szt. 36. § (2) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) sem ad lehetőséget arra, hogy a kft. tulajdonosa csak a jegyzett tőkéből vonjon ki vagyont.
A Gt. 160. §-ának (2) bekezdése előírása szerint: "A törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a tagokat megillető összeg megállapítása során számításba kell venni - a törzstőke arányában - a törzstőkén felüli vagyon összegét is. Amennyibe...
104/2007. Számviteli kérdés
222/2010/Szt. 36. § (2) bek./ISZ
A kft. 3 millió forintos jegyzett tőkéjét tőkekivonással 500 ezer forintra kívánja leszállítani. A tőkekivonást végre lehet-e hajtani úgy, hogy a tulajdonos csak a jegyzett tőkéből vonja ki a vagyonát?
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) sem ad lehetőséget arra, hogy a kft. tulajdonosa csak a jegyzett tőkéből vonjon ki vagyont.A Gt. 160. §-ának (2) bekezdése előírása szerint: "A törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a tagokat megillető összeg megállapítása során számításba kell venni - a törzstőke arányában - a törzstőkén felüli vagyon összegét is. Amennyiben a saját tőke kevesebb, mint a jegyzett tőke összege, a törzstőke tőkekivonással történő leszállítása esetén először a veszteség rendezése miatti törzstőke leszállításáról kell dönteni."
A számviteli törvény ehhez kapcsolódóan szintén kimondja, hogy a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódóan - a jegyzett tőke leszállításával arányos - tőketartalékot és eredménytartalékot is ki kell vonni [a számviteli törvény 36. §-a (2) bekezdésének c) pontja és 37. §-a (2) bekezdésének f) pontja].
Így ha a kft. saját tőkéje a jegyzett tőkét meghaladja, akkor a jegyzett tőke leszállításával arányos tőketartalék és eredménytartalék is megilleti a tulajdonost.
Ha a kft. saját tőkéje a jegyzett tőke alatt van, akkor a Gt. előbb hivatkozott előírása szerint a jegyzett tőke leszállításával először a veszteséget - az eredménytartalék negatív összegét - kell rendezni, majd a fennmaradó összeget vonhatja ki a kft. tulajdonosa.
A jegyzett tőke leszállításának cégbírósági bejegyzésével egyidejűleg a tulajdonosnak járó saját tőke összegét kötelezettségként kell kimutatni. A kötelezettség rendezése történhet pénzben vagy egyéb más eszközben. Ha a kft. ezen kötelezettségét egyéb más eszközökben kívánja teljesíteni, akkor az eszköz tekintetében az ügylet értékesítésnek minősül, függetlenül attól, hogy eszközt a tulajdonos a kft. alapításakor vagy a jegyzett tőke emelésekor apportálta, vagy az eszközt a kft. folyamatos működés keretében szerezte be [a számviteli törvény 72. §-a (4) bekezdésének c) pontja]. Az értékesítést az eszköz jellegének megfelelően az értékesítés nettó árbevételeként, egyéb bevételként vagy a pénzügyi műveletek bevételeként kell elszámolni. Ezt követően az eszköz értékesítéséből származó követelés és a tőkekivonással történő leszállításból adódó kötelezettség kerül beszámításra (összevezetésre).
[2006. évi IV. törvény 160. § (2) bek., 2000. évi C. törvény 36. § (2) bekezdésének c) pontja, 37. § (2) bekezdésének f) pontja, 72. § (4) bekezdésének c) pontja]