adozona.hu
20/2002. Számviteli kérdés
20/2002. Számviteli kérdés 271/2010/Szt. 47. §/ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérdésben meghatározott ingatlan adásvétele során - számviteli szempontból - ugyanazon ingatlanhoz kapcsolódóan két gazdasági esemény történt:
1. az ingatlan tulajdonosa - a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - eladja az ingatlan haszonélvezeti jogát,
2. az ingatlan tulajdonosa eladja az ingatlan tulajdonjogát (számviteli értelemben magát az ingatlant).
Abban az esetben, ha jogszabály az 1. és/vagy a 2. pontban meghatározott értékesítésre vonatkozóan számla kiállítását írja elő, ...
20/2002. Számviteli kérdés
271/2010/Szt. 47. §/ISZ
Esetünkben egy ingatlant ugyanazon szerződés keretében értékesítettek, de más vette meg a haszonélvezeti és más a tulajdonjogot. Kérdésünk, hogy az ingatlan tulajdonjogának vásárlója milyen értéken vegye nyilvántartásba az ingatlant, illetve az, hogy az értékesítésről kiállított számlában milyen értéket kell feltüntetnie az eladónak? További kérdés, a tulajdonjog megvásárlójánál osztalékfizetési korlátot jelent-e, hogy egy másik fél az ingatlan felett haszonélvezeti joggal bír?
A kérdésben meghatározott ingatlan adásvétele során - számviteli szempontból - ugyanazon ingatlanhoz kapcsolódóan két gazdasági esemény történt:1. az ingatlan tulajdonosa - a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - eladja az ingatlan haszonélvezeti jogát,
2. az ingatlan tulajdonosa eladja az ingatlan tulajdonjogát (számviteli értelemben magát az ingatlant).
Abban az esetben, ha jogszabály az 1. és/vagy a 2. pontban meghatározott értékesítésre vonatkozóan számla kiállítását írja elő, az eladó számláján - értelemszerűen - a haszonélvezeti jog, illetve a tulajdonjog (ingatlan) szerződés szerinti ellenértékét kell feltüntetni.
Ha a haszonélvezeti jog vagy a tulajdonjog (ingatlan) vásárlója a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) hatálya alá tartozik, a haszonélvezeti jog, illetve a tulajdonjog (ingatlan) bekerülési értékének meghatározásakor a számviteli törvény 47-51. §-a szerint kell eljárni. [Mivel a kérdés szerint a haszonélvezeti jog, illetve a tulajdonjog (ingatlan) vásárlója nem ugyanaz a személy, a tulajdonjog (ingatlan) vevőjénél a megvásárolt ingatlan bekerülési értékének nem képez(het)i részét a haszonélvezeti jog értéke.]
A tulajdonjog (ingatlan) számviteli törvény hatálya alá tartozó vevőjénél - a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény vonatkozó előírásainak figyelembevételével - nem képez osztalékfizetési korlátot az, ha a megvásárolt ingatlanhoz kapcsolódóan egy másik fél haszonélvezeti joggal bír.
Megjegyezzük, hogy a számviteli törvény 38. §-a (2) bekezdésének a) pontját, amely szerint a tőketartalékból le kell kötni, és a lekötött tartalékba át kell vezetni azoknak az eszközöknek - az üzleti év mérlegének saját tőke és mérlegfőösszege arányában számított - értékét, amelyek nem forgalomképesek, illetve csak harmadik személy hozzájárulása (engedélye) alapján ruházhatók át, 2002. január 1-jével hatályon kívül helyezték azzal, hogy az idézett rendelkezést már a 2001. évben indult üzleti évről készített beszámoló összeállítása során sem kellett alkalmazni.
[2000. évi C. törvény 47. §]