adozona.hu
18/2007. Számviteli kérdés
18/2007. Számviteli kérdés 236/2010/Szt. 39. § (3) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 39. §-ának (3) bekezdése - összhangban a gazdasági társaságokról szóló törvényben foglaltakkal - az osztalékfizetés általános szabályaként a következőt mondja ki. A tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartal...
18/2007. Számviteli kérdés
236/2010/Szt. 39. § (3) bek./ISZ
Korlátolt felelősségű társaságunk az előző üzleti év során részvénytársasággá alakult át. A kft. által elért eredményből az átalakulást követően osztalékot szeretnénk fizetni. Az osztalékfizetésnek milyen számviteli korlátai vannak ez esetben? Az osztalék a jogelőd kft. tagjait vagy a jogutód rt. részvényeseit illeti?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 39. §-ának (3) bekezdése - összhangban a gazdasági társaságokról szóló törvényben foglaltakkal - az osztalékfizetés általános szabályaként a következőt mondja ki. A tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.Gazdasági társaság átalakulása esetén az átalakulással létrejövő (jogutód) gazdasági társaság vagyonának kiinduló alapját az átalakuló (jogelőd) gazdasági társaság vagyona képezi [azzal, hogy az átalakulás során természetesen felmerülhetnek egyéb, a vagyont érintő tranzakciók is (például új tulajdonosok belépése, régiek kiválása stb.)]. A jogelőd vagyonát a számviteli törvény előírásai szerint az átalakulás időpontjával - mint mérlegfordulónappal - elkészített, a jogelőd jóváhagyásra jogosult testülete által elfogadott beszámoló alapozza meg. Ebben a beszámolóban - az általános szabályoknak megfelelően - dönthetnek az osztalékfizetésről is. Ha a jogelőd gazdasági társaság beszámolójában osztalékfizetésből származó kötelezettséget mutattak ki, akkor ez a kötelezettség természetesen a jogutód beszámolójában is megjelenik, a jogelőd gazdasági társaság tagjaival szembeni osztalékfizetési kötelezettségként. Ebben az esetben tehát az osztalék (amelyet még a jogelőd működése alatt a jogelőd tulajdonosai szavaztak meg) a jogelőd gazdasági társaság tagjait illeti.
Az átalakulást követően azonban az átalakulással létrejövő (jogutód) gazdasági társaság természetesen csak a korábbiakban idézett - általános - szabályok szerint jogosult osztalékot fizetni. Ha a jogelőd gazdasági társaság nem állapított meg osztalékfizetési kötelezettséget, akkor a jogutód által megállapított osztalék - bár gazdaságilag a jogelőd eredménye, mivel részben vagy egészben a jogelőd gazdasági társaság tevékenységéből származik - jogilag a jogutód gazdasági társaság osztaléka, ezért annak tulajdonosai, részvényesei számára fizethető ki.
[2000. évi C. törvény 39. § (3) bek.]