adozona.hu
17/2004. Számviteli kérdés
17/2004. Számviteli kérdés 258/2010/Szt. 44. § (1) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az üzleti évben (a tárgyévben) ki nem vett szabadság (szabadnap) következő évi kivételéről, annak pénzbeli megváltásáról a Munka Törvénykönyve rendelkezik. A Munka Törvénykönyvének előírásaiból azonban az nem következik, hogy az üzleti évben ki nem vett szabadságot (szabadnapokat) csak pénzben lehet megváltani. Sőt, éppen ellenkezőleg, természetben indokolt azokat kiadni. Ezért nem egyeztethető össze az összemérés, az időbeli elhatárolás számviteli alapelvek előírásaival az a következtetésük,...
17/2004. Számviteli kérdés
258/2010/Szt. 44. § (1) bek./ISZ
Az üzleti évben ki nem vett szabadságra (szabadnapokra) jutó bért és annak járulékait időbeli elhatárolással az üzleti évben elszámoltuk. A szabadságmegváltás költségeinek a tárgyévben időbeli elhatárolással történő elszámolása az összemérés számviteli alapelvből - véleményünk szerint - következik, a ki nem vett szabadság (szabadnapok) alatt végzett tevékenység bevételei a ki nem vett szabadság többletköltségeire fedezetet nyújtanak. Ha viszont a szabadságot, a szabadnapokat a dolgozók igénybe veszik, akkor nem hoznak létre termelési értéket, és nem lenne fedezetük ezeknek a költségeknek. Ez is az időbeli elhatárolást indokolja. Helyesen járunk-e el?
Az üzleti évben (a tárgyévben) ki nem vett szabadság (szabadnap) következő évi kivételéről, annak pénzbeli megváltásáról a Munka Törvénykönyve rendelkezik. A Munka Törvénykönyvének előírásaiból azonban az nem következik, hogy az üzleti évben ki nem vett szabadságot (szabadnapokat) csak pénzben lehet megváltani. Sőt, éppen ellenkezőleg, természetben indokolt azokat kiadni. Ezért nem egyeztethető össze az összemérés, az időbeli elhatárolás számviteli alapelvek előírásaival az a következtetésük, hogy az üzleti évre időbeli elhatárolással számolják el az üzleti évben ki nem vett szabadságra jutó bért és járulékait.Ugyanakkor, ha az üzleti évben (a tárgyévben) ki nem vett szabadság, szabadnapok száma a korábbi évek átlagától lényegesen eltér, azokat jelentősen meghaladja, akkor az emiatt várható jövőbeli kötelezettségek fedezetére céltartalékot indokolt képezni, mert e kötelezettségek (várhatóan vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük és esedékességük időpontja a mérlegkészítéskor még bizonytalan).
Megjegyezzük, hogy a számviteli elszámolást a céltartalékképzés adójogi megítélése nem befolyásolhatja.
[2000. évi C. törvény 41. § (1) bek., 44. § (1) bek.]