adozona.hu
12/2008. Számviteli kérdés
12/2008. Számviteli kérdés 79/2010/Gt. 13. § (2) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 13. §-ának (2) bekezdése alapján nem pénzbeli hozzájárulás lehet az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelés is. A kft.-nél a törzstőke felemelhető pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával. Feltétele ennek a társasági szerződés módosítása, a pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulásnak a társaság rendelkezésére bocsátása a Gt.-ben előírt módon és időben, továbbá a t...
12/2008. Számviteli kérdés
79/2010/Gt. 13. § (2) bek./ISZ
A Gt. 13. §-ának (2) bekezdése alapján nem pénzbeli hozzájárulás lehet az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelés is. A társaság tulajdonosa által a társaságnak nyújtott kölcsön is elismert követelés. Lehet-e azzal, mint nem pénzbeli hozzájárulással a jegyzett tőkét növelni? És ha lehet, a tőkeemelést hogyan kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni?
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 13. §-ának (2) bekezdése alapján nem pénzbeli hozzájárulás lehet az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelés is. A kft.-nél a törzstőke felemelhető pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával. Feltétele ennek a társasági szerződés módosítása, a pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulásnak a társaság rendelkezésére bocsátása a Gt.-ben előírt módon és időben, továbbá a törzstőke változásának a cégjegyzékbe történő bejegyzése.A Gt. hivatkozott előírása nem zárja ki a nem pénzbeli hozzájárulások közül a társaság tulajdonosának a társasággal szembeni, a tulajdonosi hitel (tagi kölcsön) nyújtása miatti követelését. Természetesen azt is, mint minden, a nem pénzbeli hozzájárulások közé tartozó eszközt, dokumentáltan a társaság rendelkezésére kell bocsátani, a társaságnak pedig át kell vennie. Az átvett tagi követelést a társasági szerződés módosításában meghatározott értéken a kft.-nél állományba kell venni. Mivel a jegyzett tőke emelése csak ezt követően lehetséges, a követelés állományba vételét nem lehet tőkeemelésként könyvelni, ezért azt - mint a tulajdonossal (a taggal) szembeni kötelezettséget - a kötelezettségek között kell szerepeltetni. Bár a jegyzett, de még be nem fizetett tőkeszámla jellegét tekintve eszközszámla, nincs akadálya annak, hogy azon - mintegy kötelezettségszámlán - az apportált követelés teljes összege megjelenjen, függetlenül attól, hogy a nem pénzbeli hozzájárulást nem csak a jegyzett tőke növelésére adták. (A tőketartalékba helyezés csak a tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történt bejegyzése után lehetséges.)
A leírtak alapján az első könyvelési tétel az alapító okirat módosítása és a követelés dokumentált rendelkezésre bocsátása után: T Nem pénzbeli hozzájárulásként kapott (átvett) követelés számla - K Alapítókkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségek (Jegyzett, de még be nem fizetett tőke) számla.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 35. §-ának (4) bekezdése alapján a kft.-nél a törzstőke felemelése miatti jegyzett tőkeváltozást a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. Ezzel az időponttal kell könyvelni a jegyzési érték és a névérték különbözetének összegében meghatározott és ténylegesen rendelkezésre is bocsátott, a társasági szerződésben is rögzített tőketartalék-növekedést.
A leírtakból következően a tőkeemelésről szóló társasági szerződés módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával a rendelkezésre bocsátott, nem pénzbeli hozzájárulás (az adott esetben a tagi követelés) miatti kötelezettséggel szemben könyvelendő a jegyzett tőke, illetve a tőketartalék növekedése: T Jegyzett, de még be nem fizetett tőkeszámla - K Jegyzett tőke és tőketartalék.
A tagi követelésnek nem pénzbeli hozzájárulásként a társaság rendelkezésére bocsátása valójában azt jelenti, hogy a tulajdonos követelését átengedte a társaság részére. Így a tőkeemelés bejegyzését követően a társaságnak az apportálás miatt önmagával szemben lesz követelése. Ezáltal azonban a tagi kölcsön miatt a társaságnak a tulajdonossal szemben kötelezettsége is a társasággal szembeni kötelezettséggé válik. Mivel ugyanazon összegben van a társaságnak önmagával szemben követelése is, meg kötelezettsége is, ennek a "rendezése" a két számla összevezetésével történhet: T Tagi kölcsön miatti kötelezettség számla - K Nem pénzbeli hozzájárulásként kapott (átvett) követelés számla.
[2006. évi IV. törvény 13. § (2) bek.]
Lábjegyzet
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényhez kapcsolódóan (a törvény jelölése a kérdések sorszámozásánál: Gt.)
