adozona.hu
10/2007. Számviteli kérdés
10/2007. Számviteli kérdés 329/2010/Szt. 50. § (6) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérdés szerinti gazdasági esemény valójában részletfizetéssel, halasztott fizetéssel történő értékesítés, amikor a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 72. §-ának (3) bekezdése szerint az eladott termék eladási árát a termék átadásakor kell elszámolni, függetlenül a részletek megfizetésétől, a tulajdonjog megszerzésétől, illetve annak időpontjától. Bár a hivatkozott törvényi előírás termékeladás részletfizetéséről szól, amikor az eladási árat árbevéte...
10/2007. Számviteli kérdés
329/2010/Szt. 50. § (6) bek./ISZ
A vállalkozás 2004-ben tulajdonjog-fenntartással értékesítette üzemét (tárgyi eszközét), amelyből jelentős összegű eredménye származott. A vevő az üzemet használatba vette és működtette. A vevő 2005-ben fizetésképtelenné vált, az eladó - az adásvételi szerződésnek megfelelően - az egész követelést lejárttá minősítette. Így 2005-ben sor került a 2004-ben elszámolt adásvételi ügylet sztornírozására. Mi a helyes eljárás a 2004. évi és a 2005. évi számviteli eredmény és a társasági adó alapjának megállapítása során?
A kérdés szerinti gazdasági esemény valójában részletfizetéssel, halasztott fizetéssel történő értékesítés, amikor a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 72. §-ának (3) bekezdése szerint az eladott termék eladási árát a termék átadásakor kell elszámolni, függetlenül a részletek megfizetésétől, a tulajdonjog megszerzésétől, illetve annak időpontjától. Bár a hivatkozott törvényi előírás termékeladás részletfizetéséről szól, amikor az eladási árat árbevételként kell elszámolni, de nyilvánvalóan a hivatkozott előírást a tárgyi eszköz (az üzem) értékesítése során is alkalmazni kell azzal, hogy az eladási árat az egyéb bevételek között kell elszámolni. Ebből az következik, ha az üzem (a tárgyi eszköz) tényleges értékesítése 2004-ben volt, az üzemet a vevő ténylegesen átvette, akkor az eladási árat egyéb bevételként, a nyilvántartás szerinti értéket pedig egyéb ráfordításként 2004-ben el kellett számolni, a nyereségjellegű eredmény is a 2004. évi adózás előtti eredménynek volt a része.A számviteli törvény 73. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni az értékesített és később visszavett, a két időpont között használt - a 72. § (3) bekezdése szerinti - termék visszavételkori piaci értékét, legfeljebb eredeti eladási árát. A helyesbítés a visszavétel időpontjára vonatkozik. A számviteli törvény az értékesített és később visszavett tárgyi eszközök visszavételkori elszámolására külön előírást ad 2009. január 1-jétől [77. § (6) bekezdése], az adott esetben az alkalmazandó, azaz a tárgyi eszköz visszavételi értékével csökkenteni kell az egyéb bevételként elszámolt összeget (vagy annak arányos részét). A visszavett tárgyi eszközt - a számviteli törvény 50. §-ának (6) bekezdése alapján - a helyesbítő számla szerinti visszavételi értéken kell állományba venni az egyéb ráfordítások csökkentésével. Mivel az üzem tényleges visszavétele 2005-ben volt, az előbbiekben hivatkozott tételeket is 2005-ben kellett könyvelni.
A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: tao törvény) 1. §-ának (5) bekezdése szerint: "E törvényt a számvitelről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni." A tao törvény 6. §-ának (2) bekezdése szerint a belföldi illetőségű adózó az adózás előtti eredményt a beszámoló alapján állapítja meg. Így a számviteli előírások szerint könyvelt tételek az adózás előtti eredményben benne vannak, és ha azok az adóalapot módosító tételek között nem szerepelnek, az adóalap meghatározása során is számításba kell venni azokat. A 2004. évi adóalapban a nyereséget eredményező üzemértékesítés adatainak, a 2005. évi adóalapban pedig a visszavételhez kapcsolódó gazdasági esemény adatainak szerepelnie kell azzal, hogy a visszavételkor - mivel a tárgyi eszközt visszavevőnél az egyéb bevételek csökkenésével azonos összegű az egyéb ráfordítások csökkenése - eredmény nem keletkezik.
[2000. évi C. törvény 50. § (6) bek., 77. § (6) bek., 1996. évi LXXXI. törvény 1. § (5) bek., 6. § (2) bek.]