adozona.hu
10/2004. Számviteli kérdés
10/2004. Számviteli kérdés 155/2010/Szt. 25. §/ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A szerzői jogdíj elszámolásának módja több tényezőtől függ. Ezen tényezők közül is a legfontosabb a jogdíj megfizetésének módja. E tekintetben két alapeset különíthető el egymástól. Az egyikben a vállalkozás a megszerzett jogdíjért az eladott példányok árából kalkulált százalékos alapon fizet (1), míg a másik esetben egy összegben, az eladott példányszámoktól függetlenül (2).
(1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értékébe az üzembe h...
10/2004. Számviteli kérdés
155/2010/Szt. 25. §/ISZ
Vállalkozásunk könyvkiadással foglalkozik. Az általunk kiadott könyvek szerzőinek cégünk szerzői jogdíjat fizet. Hogyan kell a számviteli elszámolásokban helyesen könyvelni ezeket a kifizetett jogdíjakat?
A szerzői jogdíj elszámolásának módja több tényezőtől függ. Ezen tényezők közül is a legfontosabb a jogdíj megfizetésének módja. E tekintetben két alapeset különíthető el egymástól. Az egyikben a vállalkozás a megszerzett jogdíjért az eladott példányok árából kalkulált százalékos alapon fizet (1), míg a másik esetben egy összegben, az eladott példányszámoktól függetlenül (2).(1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értékébe az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételeket sorolja. E tételek között nem szerepel (nem is szerepelhet) az eszköz értékesítéséhez, eladásához kapcsolódó tétel, jelen esetben az eladott könyvekhez kapcsolódó, az értékesítéskor (az eladási ár függvényében) számított és fizetett szerzői jogdíj, tehát az nem része az előállítási értéknek. Ebben az esetben a szerzői jogdíj az értékesítés költségét képezi, személyi jellegű ráfordításként számolandó el, tehát a szerző díjazása az eladott példányok arányában nem lehet része a könyv bekerülési értékének.
(2) A másik lehetőség szerint a szerzői jogdíjat a vállalkozás egy összegben a könyvkiadás (megjelentetés) előtt fizeti meg a szerzőnek. Ha az így megszerzett jogot a vállalkozás több éven keresztül, vagy több mű esetében kívánja hasznosítani, akkor azt az immateriális javak között vagyoni értékű jogként aktiválni kell és a hasznosítás időtartama alatt terv szerinti értékcsökkenést kell utána elszámolni. Amennyiben az egy összegben megvásárolt szerzői jogot a vállalkozás nem tervezi a jövőben is felhasználni, hanem azt kizárólag egy alkalommal, egy adott kiadványhoz használják fel, akkor a szerzői jogért kifizetett összeget költségként, egy összegben indokolt elszámolni és az a kiadvány (annak példányai) előállítási értékét (közvetlen önköltségét) növeli.
Ha a szerzővel kötött megállapodás a fenti két alapeset (az eladott példányokkal arányos, illetve az egyösszegű díj esete) ötvözeteként jött létre, akkor ezt értelemszerűen a számviteli megoldásokban is követni kell. Ennek megfelelően tehát az egy összegben kifizetett díjjal indokolt a kiadvány bekerülési értékét növelni, míg a későbbiekben fizetendő, az eladott példányszámok után számított díj az értékesítés költségének tekintendő.
[2000. évi C. törvény 25. §, 47. § (1) bek.]