adozona.hu
8/2003. Számviteli kérdés
8/2003. Számviteli kérdés 134/2010/Szt. 25. § (3) bek./ISZ
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vállalkozásnak a beszerzett - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) alapján befektetett eszköznek minősülő - szoftverek értékét - ha azok tulajdonjogát is megszerezte - a beszerzést követően az immateriális javak között, szellemi termékként kell kimutatnia. Ez esetben a szoftver bekerülési értékét az általános előírások alapján kell meghatározni, ennek megfelelően annak részét képezi minden, a szoftver megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdeké...
Abban az esetben viszont, ha a vállalkozás a szoftver tulajdonjogát nem szerezte meg, csak a szoftver használati jogát, akkor annak a bekerülési értékét az immateriális javak között, mint vagyoni értékű jogot kell állományba venni.
A következő részben leírtak a szellemi terméknek minősülő szoftverek (amikor a vállalkozás a szoftverek tulajdonjogát is megszerezte) bekerülési értéke megállapítására vonatkoznak.
A szellemi terméknek minősülő szoftver bekerülési értékének részét képezik a szoftver telepítéséhez, üzembe helyezéséhez és rendeltetésszerű használatához kapcsolódó tételek is, amennyiben azok felmerülése közvetlenül kapcsolódik a szoftver beszerzéséhez (ideértve többek között a telepítés előkészítésének, a szoftvert használó munkatársak betanításának és a szükséges próbaüzemeltetésnek a költségeit is).
A szoftver aktiválására számviteli értelemben (a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának megkezdésére) csak a rendeltetésszerű használatbavételt követően, az üzemszerű, rendszeres alkalmazás előfeltételét jelentő tesztelés, esetleges átszervezések, személyzeti továbbképzések stb. végrehajtása után kerülhet sor, azzal, hogy a szoftver bekerülési értékét a számviteli aktiválást megelőzően is szellemi termékként kell kimutatni. (A komplex vállalatirányítási rendszer keretében alkalmazott egyes szoftverek üzembe helyezésének időpontja eltérhet egymástól, az adott szoftverrel kapcsolatos előkészítő munkálatok időigényének függvényében.)
A számviteli törvény szerint alapítás-átszervezés aktivált értékeként a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos - beruházásnak, felújításnak nem minősülő - olyan költségeket lehet kimutatni, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenységből a bevételekben várhatóan megtérülnek. Ebből következően - általános esetben - a vállalkozás átszervezésével, ésszerűsítésével és a komplex vállalatirányítási rendszer bevezetésével közvetlen összefüggésben felmerült tételek -, amelyek nem vehetők figyelembe az átszervezés során beszerzett (előállított) más immateriális javak (szellemi termékek, vagyoni értékű jogok), illetve tárgyi eszközök bekerülési értékében -, a vállalkozó döntése alapján kimutathatók az alapítás-átszervezés aktivált értékeként, amennyiben azok várhatóan megtérülnek a jövőbeli bevételekben (az összemérés számviteli alapelvének alkalmazása). Terv szerinti értékcsökkenést csak befejezett átszervezés értéke után lehet elszámolni.
Megjegyezzük, hogy értelmezésünk szerint a kérdésben vázolt átszervezés elsősorban a vállalkozás nem bevételszerző, adminisztratív feladatai ellátásának hatékonyságát javította, a bevételszerző főtevékenység közel változatlan formájának megtartása mellett, ezért a bevételek (nyereség) esetleges növekedése és az átszervezés hatásai közötti összefüggés megfelelő alátámasztása nehézségekbe ütközhet. Az említett kiadások kimutatására alapítás-átszervezés aktivált értékeként csak hitelt érdemlő alátámasztás esetén kerülhet sor.
[2000. évi C. törvény 25. § (3) bek., (6)-(7) bek.]