adozona.hu
4/2006. Számviteli kérdés
4/2006. Számviteli kérdés 250/2010/Szt. 41. § (2) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 36. §-a szerint a bányavállalkozó köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (tájrendezés).
A tájrendezés (rekultiváció) elvégzése során felmerülő költségeket az alábbiak szeri...
4/2006. Számviteli kérdés
250/2010/Szt. 41. § (2) bek./ISZ
A bányaterület rendezésével kapcsolatos (rekultivációs) költségeket mikor és hogyan kell elszámolni? Képezhető-e céltartalék azok fedezetére?
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 36. §-a szerint a bányavállalkozó köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (tájrendezés).A tájrendezés (rekultiváció) elvégzése során felmerülő költségeket az alábbiak szerint indokolt elszámolni.
Az agyagkitermeléssel egyidejűleg elvégzett tájrendezési (rekultivációs) munkák költségeit a felmerülés időszakában kell az eredmény terhére elszámolni.
Az összemérés számviteli alapelv (az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit, ráfordításait kell számításba venni) érvényesülése érdekében az szükséges, hogy az agyagkitermelés befejezésekor várhatóan felmerülő tájrendezési költségek fedezetére a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 41. §-ának (2) bekezdése alapján - az agyagkitermelés időszaka alatt - céltartalékot képezzenek és a képzett céltartalékot a tájrendezési (rekultivációs) munkák költségeinek tényleges felmerülésekor használják fel. Ha az agyagkitermelés megkezdésekor a kitermelés befejezésekor várhatóan felmerülő költségekre a számviteli törvény hivatkozott előírása alapján céltartalékot nem képeztek, akkor a kimerült agyagbánya tájrendezési (rekultivációs) költségeit a felmerüléskor kell az eredmény terhére elszámolni, az nem minősíthető sem beruházási, sem felújítási költségnek.
Itt jegyezzük meg, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján a bányászatról szóló törvényben meghatározott környezetvédelmi kötelezettségek fedezetére az adóévben képzett céltartalékkal, céltartalékot növelő összeggel nemcsak növelni kell, hanem csökkenteni is lehet az adózás előtti eredményt, ha a bányászati tevékenységet jóváhagyó műszaki üzemi terv a tájrendezési, a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésére szolgáló biztosítékokat tartalmazza. A Tao.tv. ezen előírása 2009. december 31-ig volt hatályban.
[2000. évi C. törvény 41. § (2) bek., a 1993. évi XLVIII. törvény 36. §, 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bek. c)]