adozona.hu
3/2008. Számviteli kérdés
3/2008. Számviteli kérdés
106/2010/Ptk. 271. § (1) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A bérbeadó az ipartelep bérbeadásakor a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) előírásai mellett óvadékot kérhet, amelyből a bérleti szerződés nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén a követelését közvetlenül kielégítheti. Az óvadékot csak a kielégítés céljára szabad felhasználni, egyébként az óvadék visszajár. Ezért az óvadékot (a kauciót) annál, aki kapja, a kötelezettségek között, annál, aki fizeti, a követelések között kell kimutatni....
3/2008. Számviteli kérdés
106/2010/Ptk. 271. § (1) bek./ISZ
Ügyfelünk bérbe adott egy ipartelepet egy kft.-nek. A bérbeadás kapcsán 2 havi bérleti díjnak megfelelő összegű kauciót vett át a bérlőtől. A bérleti szerződést közös megegyezéssel a felek megszüntették, de a kaució nem került visszafizetésre. Mit kell tennünk a kaució összegével? Változtat-e az elszámolás módján az, ha a bérleti szerződésben a bérbeadó kikötötte, amennyiben a bérlő az esedékessé vált bérleti díjat a tárgyhó 10-éig nem fizeti meg, a bérleti szerződés automatikusan érvényét veszti, és a kaució a bérbeadó tulajdonába kerül?
A bérbeadó az ipartelep bérbeadásakor a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) előírásai mellett óvadékot kérhet, amelyből a bérleti szerződés nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén a követelését közvetlenül kielégítheti. Az óvadékot csak a kielégítés céljára szabad felhasználni, egyébként az óvadék visszajár. Ezért az óvadékot (a kauciót) annál, aki kapja, a kötelezettségek között, annál, aki fizeti, a követelések között kell kimutatni.A kérdésből nem derül ki, hogy a bérbeadó miért nem fizette vissza a kapott kauciót. Azért, mert a bérbevevő a bérleti díjat nem fizette meg? Akkor a bérbeadónál a bérleti díj miatti követelés csökkenéseként kell a kaució felhasználását elszámolni. Közös megegyezéssel történő bérleti szerződés megszüntetése esetén valószínűsíthető, hogy nem ez volt a visszatartás oka.
Amennyiben a kauciót adó bérlő lemond a kaució visszaköveteléséről, akkor a bérlőnél elengedett követelésként kell azt elszámolni, ugyanakkor ügyfelüknél (a bérbeadónál) - mint elengedett kötelezettséget - a visszajáró, de vissza nem fizetett kauciót a rendkívüli bevételek között kell elszámolni. Amennyiben a kaució visszafizetésének elengedését a bérbevevővel kötött külön írásos megállapodás nem dokumentálja, a kapott kauciót továbbra is kötelezettségként kell kimutatni.
Ha a bérbeadó a szerződésben kikötötte, hogy amennyiben a bérlő az esedékessé vált bérleti díjat a tárgyhó 10-éig nem fizeti meg, a bérleti szerződés automatikusan érvényét veszti, és ez esetben a bérbeadó a kauciót a követelése kielégítésére használja fel, ezáltal a kaució a bérbeadó végleges tulajdonába kerül.
A szerződésben rögzített azon feltételek, hogy nemfizetés esetén a bérleti szerződés automatikusan érvényét veszti, szerződéses akaratként érvényesül, de önmagában nem eredményez a bérbeadó számára jogszerű követelést. Amennyiben a bérlő nem fizet az előírt határidőig, abból a bérbeadónak kára származhat, amiatt többletköltségei (például kamatköltség) lehetnek, amelyek megtérítését - a bérleti szerződésben szabályozott módon - kérheti a szerződést szegő bérlőtől. Ezen követelése kielégítésére felhasználhatja a bérbeadó az óvadékot. (A bérbeadó kára megtérítését kérheti, többletköltségeit számlázhatja a bérbevevő felé, ebből lesz követelése!)
Az óvadékot - a Ptk. 271. §-a (1) bekezdésében foglaltak alapján - csak a követelés kielégítése céljára szabad felhasználni, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. A bíróság hivatott eldönteni, hogy a kérdés utolsó mondata a leírt formában a bérbeadó jogos követelése, amely követelést az óvadékösszegből közvetlenül kielégítheti.
[1959. évi IV. törvény 271. § (1) bek.]
Lábjegyzet
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényhez kapcsolódóan (a törvény jelölése a kérdések sorszámozásánál: Ptk.)
