adozona.hu
3/2005. Számviteli kérdés
3/2005. Számviteli kérdés
29/2010/250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet/ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: hpt.) 87. §-ának (2) bekezdése szerint az általános kockázati céltartalék képzése nem kötelező. Ha a hitelintézet úgy dönt, hogy általános kockázati céltartalékot képez, akkor annak mindenkori szintje nem haladhatja meg a korrigált mérlegfőösszeg 1,25 százalékát. A hitelintézetnek ezt a döntését - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) és a hitelintézetek é...
3/2005. Számviteli kérdés
Ha a hitelintézet 2001-ben úgy döntött, hogy megszünteti az általános kockázati céltartalék képzésének rendszerét és felhasználta annak teljes összegét, dönthet-e később úgy, hogy ismét bevezeti és három év alatt fokozatosan tölti fel az általános kockázati céltartalékot?
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: hpt.) 87. §-ának (2) bekezdése szerint az általános kockázati céltartalék képzése nem kötelező. Ha a hitelintézet úgy dönt, hogy általános kockázati céltartalékot képez, akkor annak mindenkori szintje nem haladhatja meg a korrigált mérlegfőösszeg 1,25 százalékát. A hitelintézetnek ezt a döntését - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) és a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet értelmében - rögzítenie kell a számviteli politikában és a jövőben azt következetesen alkalmaznia kell.A hivatkozott kormányrendelet értelmében - mivel az általános kockázati céltartalék képzése a hpt. szerint is csak 2001-től vált választási lehetőséggé, azt megelőzően (2000. december 31-éig) kötelező volt annak megképzése - a hitelintézeteknek 2001-ben kellett először eldönteniük, hogy fenntartják-e a tartalékképzési szabályt vagy sem. Ez azonban - megítélésünk szerint - nem jelenti azt, hogy a hitelintézet a későbbi években nem dönthet úgy, hogy megszünteti a kérdéses tartalék képzését vagy újból bevezeti azt. Az ilyen döntést azonban a számviteli politikában rögzíteni és indokolni kell, továbbá azon csak indokolt esetben lehet változtatni a számviteli alapelvek által támasztott következetesség és az összehasonlíthatóság követelményének teljesítése érdekében. Ezért, legalább két egymást követő évben indokolt fenntartani a kiválasztott szabály alkalmazását, így legkorábban a harmadik évben lehet indokolt változtatni azon. A változtatás évében azonban az éves beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni az áttérés eredményre gyakorolt hatását, és indoklással szükséges azt alátámasztani.
A hitelintézet maga dönti el, hogy milyen módszerrel határozza meg az általános kockázati céltartalék szükséges szintjét, amelyre a feltöltés legalább egyszer a mérlegfordulónapon megtörténik. (Lehet például a céltartalék szükséges szintjét a minősített portfólió bizonyos százalékában vagy a korrigált mérlegfőösszeg százalékában meghatározni.) A hpt. szerinti felső határt - a korrigált mérlegfőösszeg 1,25 százalékát - azonban a céltartalék összege nem haladhatja meg.
Nem kifogásolható az, ha a bank bár 2001-ben megszüntette az általános kockázati céltartalékot, majd 2003-ban vagy az azt követő években megfelelő indokokkal alátámasztva úgy dönt, hogy ismét bevezeti az általános kockázati céltartalék képzésének rendszerét. Annak sincs akadálya, hogy az újonnan (ismételten) bevezetett általános kockázati céltartalék szükséges szintjét a jogszabályi felsőhatár szerint - a korrigált mérlegfőösszeg 1,25 százalékában - határozza meg a hitelintézet, és azt három év alatt fokozatosan töltse fel.
A fenti általános kockázati céltartalék képzése, illetve felhasználása - tekintettel arra, hogy a hpt. szerinti kockázati céltartalékok közé tartozik - nem minősül a társasági adóalap korrekciós tételének.
[1996. évi CXII. törvény 87. § (2) bek.; 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet]