adozona.hu
2/1994. Számviteli kérdés
2/1994. Számviteli kérdés
322/2010/Szt. 49. § (1) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adott választ célszerű kétfelé bontani, mind a betéti társaságnál, mind a betéti társaság tagjánál történő gazdasági esemény elszámolására.
1. A betéti társaság tagjának lehetősége van vagyoni értékű jog apportként történő bevitelére. Ez a nem pénzbeli betét bármilyen vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, szellemi alkotás és vagyoni értékű jog lehet. A nem pénzbeli betétet szolgáltató tag a betét szolgáltatásától számított 5 éven át felelős a társaságnak azért, hogy betétjének ...
2/1994. Számviteli kérdés
322/2010/Szt. 49. § (1) bek./ISZ
Hogyan kell elszámolni a betéti társaságba apportként bevitt bérleti joggal kapcsolatos díjak, költségek összegeit?
Az adott választ célszerű kétfelé bontani, mind a betéti társaságnál, mind a betéti társaság tagjánál történő gazdasági esemény elszámolására.1. A betéti társaság tagjának lehetősége van vagyoni értékű jog apportként történő bevitelére. Ez a nem pénzbeli betét bármilyen vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, szellemi alkotás és vagyoni értékű jog lehet. A nem pénzbeli betétet szolgáltató tag a betét szolgáltatásától számított 5 éven át felelős a társaságnak azért, hogy betétjének értéke a szolgáltatás idején a társasági szerződésben megjelölt értéknek megfelel. Amennyiben a nem pénzbeli betétet - esetükben a bérleti jogot - harmadik személy hozzájárulása nélkül átruházhatja a betéti társaság, és a cégbíróság a jegyzett tőke ezzel történő felemelését elfogadja, úgy az apportként történő könyvelés megtörténhet.
A betéti társaságnak az apport értékét a társasági szerződésben meghatározott összeggel (ami a számviteli törvény szerint bekerülési értéknek minősül) az immateriális javak közé fel kell venni, a jegyzett, de még be nem fizetett tőkével szemben (jegyzett tőke a cégjegyzékbe történt bejegyzés napjával).
Amennyiben ezzel a bérleti joggal kapcsolatban az apport átadása után költségek merülnek fel, úgy azok a betéti társaságot terhelik (pl. bérleti díj, fűtés, áram stb.).
2. Ha a magánszemély tag nevén szerepel továbbra is a bérleti jog, akkor az nem minősíthető apportnak. Ebben az esetben a betéti társaságnak szereződést célszerű kötni a természetes személlyel a bérbeadásra, a bérleti díj elszámolására.
A társaság tagjánál az apport bevitele, illetve annak elfogadása azt jelenti, hogy a bevitt részesedése nagyobb lesz a gazdasági társaságban és ennek fejében a társasági szerződés más pontjait is indokolt módosítani (szavazati jog, osztalék mértéke stb.).
Az, hogy a magánszemélynek a bérleti jog megszerzésével kapcsolatban milyen költségei merültek fel (apport átadása előtti bérleti díj fizetése, vett-e fel hitelt, és a törlesztő részletet miből fizeti) az a betéti társaságot nem érinti, az esetleges hitel törlesztése, illetve a kamat fizetése nem jelenhet meg a társaság könyveiben.
[2000. évi C. törvény 49. § (1) bek.]