adozona.hu
1/2008. Számviteli kérdés
1/2008. Számviteli kérdés
128/2010/Szt. 23. § (5) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 23. §-a (5) bekezdésének előírásából következik, a rendeltetésszerűen már nem használt tárgyi eszközöket (ideértve a bérbe vett ingatlanon végzett beruházást, felújítást is) a tárgyi eszközök közül ki kell vezetni. Az állományból történő kivezetés általános szabályait (a készletre vételi értékkel csökkentett nettó értéket terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni) a bérbe vett ingatlanon végzett beruházások ...
1/2008. Számviteli kérdés
128/2010/Szt. 23. § (5) bek./ISZ
Hogyan kell elszámolni a bérelt ingatlanon végzett beruházást, ha az adott ingatlan bérleti szerződését megszüntetik?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 23. §-a (5) bekezdésének előírásából következik, a rendeltetésszerűen már nem használt tárgyi eszközöket (ideértve a bérbe vett ingatlanon végzett beruházást, felújítást is) a tárgyi eszközök közül ki kell vezetni. Az állományból történő kivezetés általános szabályait (a készletre vételi értékkel csökkentett nettó értéket terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni) a bérbe vett ingatlanon végzett beruházások kivezetésénél sajátosan kell alkalmazni.A bérbevevő tárgyi eszközei között kimutatott, a bérelt ingatlanon végzett beruházás nettó értéke kivezetésének elszámolása - a bérleti jogviszony megszűnésekor - történhet azért, mert azt a bérbeadó piaci értéken megvásárolja (erre általában akkor van lehetőség, ha ezt a bérbeadó a bérbe adott ingatlanon végzett beruházás, felújítás elvégzése előtti hozzájárulása megadásakor írásban vállalta, utólag a bérlő ilyen igényt nem támaszthat), azt a bérbeadó térítés nélkül átveszi (ez esetben a bérlőnek a térítés nélküli átadás szabályai szerint a könyv szerinti nettó értéket rendkívüli ráfordításként kell elszámolnia), azt a bérbeadó nem vásárolja meg, nem veszi át térítés nélkül, és ezért kéri az eredeti állapot helyreállítását [ez esetben a beruházás, felújítás során elvégzett munkák bontását, megszüntetését úgy kell elszámolni, hogy a visszanyert anyagok, hulladékok értékével csökkentett könyv szerinti értéket a számviteli törvény 53. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni, természetesen a helyreállítás költségei is a bérlőt terhelik].
A bérbeadó térítés ellenében, illetve térítés nélküli átvételre vonatkozó nyilatkozata hiányában a bérlőnek nem marad más lehetősége, mint az eredeti állapot helyreállítása.
Az előbbiek során azt feltételeztük, hogy a bérbeadó a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó. Amennyiben a bérbeadó magánszemély [aki nem egyéni vállalkozó vagy egyéni vállalkozó, de az adott eszközt (a visszaadott bérleményt) nem a vállalkozási tevékenysége során hasznosítja] és térítés nélkül veszi át a bérbe vett ingatlanon végzett beruházást, akkor annak az áfát is magában foglaló piaci értéke a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 4. §-ának (2) bekezdése szerint a magánszemély bevételének, 28. §-ának (14) bekezdése szerint pedig egyéb jövedelemnek minősül.
[2000. évi C. törvény 23. § (5) bek.]