adozona.hu
1/2004. Számviteli kérdés
1/2004. Számviteli kérdés
263/2010/Szt. 45. § (1) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Ha az ingatlan maradványértéke megegyezik a bekerülési értékkel, a kapott támogatás egészét passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni. Az időbeli elhatárolás terven felüli értékcsökkenés címen vagy az ingatlan kivezetésére tekintettel elszámolt ráfordítással egyidejűleg szüntethető meg, az elszámolt ráfordítás 42,42 százalékának megfelelő arányos összegben.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) előírása szerint a fejlesztési ta...
1/2004. Számviteli kérdés
263/2010/Szt. 45. § (1) bek./ISZ
A részvénytársaság ingatlanberuházáshoz 42,42 százalék vissza nem térítendő támogatást kapott. A beruházást 2003-ban megvalósította, mintegy 50 millió forint értékben. Az ingatlan hosszú élettartamú, maradványértéke a bekerülési érték teljes összege. Az ingatlanberuházáshoz a részvénytársaság felhasználta a 2002-ben képzett fejlesztési tartalékot. Kérdés, hogy a kapott támogatást el kell-e határolni vagy 2003-as bevételként lehet elszámolni? Elhatárolás esetén mikor lehet megszüntetni azt? Milyen mértékű értékcsökkenési leírás érvényesíthető - adózás előtti eredmény csökkentéseként a társasági adóalap megállapításakor?
Ha az ingatlan maradványértéke megegyezik a bekerülési értékkel, a kapott támogatás egészét passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni. Az időbeli elhatárolás terven felüli értékcsökkenés címen vagy az ingatlan kivezetésére tekintettel elszámolt ráfordítással egyidejűleg szüntethető meg, az elszámolt ráfordítás 42,42 százalékának megfelelő arányos összegben.A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) előírása szerint a fejlesztési tartaléknak megfelelő összeget elszámolt értékcsökkenési leírásként kell figyelembe venni, vagyis ez az összeg az adózás előtti eredmény csökkentéseként még egyszer nem számolható el sem értékcsökkenési leírásként, sem az ingatlannak a nyilvántartásból történő kivezetésekor számított nyilvántartási értékként (Tao tv. 1. számú melléklet 12. pont). Ha a bekerülési értéknek nem teljes egészét fedezte a fejlesztési tartalék, a fennmaradó összeg értékcsökkenési leírás címen az üzembe helyezés napjától (évközi üzembe helyezés esetén napokkal arányosan számítva) csökkenti az adózás előtti eredményt. Az adóalap csökkentéseként figyelembe vehető összeg az ingatlan bekerülési értékének 2 százaléka, amelyet addig lehet érvényesíteni, amíg a bekerülési érték fejlesztési tartalékkal csökkentett összegét "fel nem használja" a részvénytársaság (Tao. tv. 1. számú melléklet 2-4. és 12. pont, 2. számú melléklet I/1. pont).
Példa: A fejlesztési tartalék terhére elszámolt összeg 20 millió forint, az ingatlan bekerülési értéke 50 millió forint. Ebben az esetben az üzembe helyezéstől - 365 napos adóévet számolva - adóévenként (50 millió x 0,02) = 1 millió forint vehető figyelembe az adózás előtti eredmény csökkentéseként. Az adóalapnál még érvényesíthető összeg (50 millió - 20 millió) = 30 millió forint. Ennek megfelelően (feltéve, hogy korábban nem kerül ki az ingatlan a részvénytársaság nyilvántartásából) teljes egészében 30 év alatt számolható el az ingatlan bekerülési értéke az adóalapot csökkentő tételként. Ha a részvénytársaság 25 év múlva eladja az ingatlant, akkor elszámol 50 millió forint ráfordítást, ezzel növeli az adóalapot, és csökkenti a számított nyilvántartási értékkel, ami abban az időpontban (50 millió - 20 millió - 25 millió) = 5 millió forint. A vállalkozás ezzel egyidejűleg számolja el a bevételként az elhatárolt támogatást is.
[2000. évi C. törvény 45. §-a (1) bekezdésének a) pontja, (2) bek.; 1996. évi LXXXI. törvény 1. számú melléklet]