adozona.hu
1/2003. Számviteli kérdés
1/2003. Számviteli kérdés
24/2010/Szt. 3. § (4) bek./ISZ
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 136. §-ának (1) bekezdése szerint a jogelőd, illetve a jogutód gazdasági társaság(ok) eszközeit és forrásait tartalmazó tételes vagyonleltárral alátámasztott vagyonmérleget kell készíteni a gazdasági társaság(ok) átalakulásánál. Ugyanitt, a (4) bekezdés b) pontja szerint, az átalakulással létrejövő gazdasági társaságok vagyonmérlege tartalmazza a jogelőd gazdasági társaság(ok) vagyonát, a különbözeteket (átértékelé...
Az átalakulással létrejövő vállalkozás (rá a vállalkozás folytatásának elve az átalakulást követő naptól érvényesül) induló eszközállományát tehát a könyvvizsgáló által ellenőrzött végleges vagyonmérlegbe felvett eszközök képezik, amelyek értékét - a beolvadással történő átalakulás esetén a beolvasztó kivételével, ahol az átértékelésre nincs lehetőség - vagyonértékeléssel állapítja meg. A vagyonértékelés az átalakulás napjára vonatkozó érték meghatározását jelenti, vagyis ezt követően, az átalakulással létrejött új szervezetnél nincs jelentősége annak, hogy egyesülésnél, szétválásnál az átalakulással megszűnő, illetve kiválásnál az új szervezetet létrehozó vállalkozásnál korábban milyen értéken vették állományba az eszközt, azzal kapcsolatban milyen indokok alapján, milyen értékmódosításokat számoltak el. (Ebből következik, hogy később nem írhatja vissza az átalakulás előtt elszámolt terven felüli értékcsökkenést vagy értékvesztést sem.) Ez akkor is érvényes, ha az átalakuló(k) a vagyonmérlegbe felvett eszközöket átértékelhetné(k), de ezzel a lehetőséggel nem él(nek). Ezzel szemben a beolvasztó és az a vállalkozás, amelyből kiválnak - a vállalkozás folytatásának elve folyamatos érvényesülése miatt - a vagyonmérleg készítésekor nem értékelheti át az eszközeit, kötelezettségeit, ezért az átalakulást követően is a korábbi nyilvántartásai szerinti (bruttó, nettó) értékekkel számol.
A befektetett eszközként kimutatott immateriális javak és tárgyi eszközök esetében az átalakulással létrejött új vállalkozásnak a vagyonmérlegben kimutatott értéket bekerülési értéknek tekintve, meg kell határoznia a terv szerinti értékcsökkenést. Az újonnan létrejött vállalkozásnál az átalakulással "szerzett" eszközöket (ilyen a beolvadásnál a megszűnő vállalkozásból átvett eszköz is) üzembe kell helyezni, használatba kell venni. Előfordulhat, hogy az üzembe helyezéshez pótlólagos ráfordítások is felmerülnek (például alapozás, szerelés, szállítás, áthelyezés), amelyekkel a bekerülési értéket módosítani (növelni) kell. Mivel többnyire már használt eszközökről van szó, ezek hasznos élettartama is legfeljebb a hátralévő műszaki élettartammal lesz azonos. Az is lehetséges, hogy másfajta hasznosításukat tervezik az átalakulás után, ami befolyásolja az új vállalkozásnál hasznosnak tekinthető élettartamot.
A számviteli törvény szerinti maradványérték fogalmát tárgyaló 3. § (4) bekezdésének 6. pontja szerinti, az üzembe helyezés, a bekerülési érték, a hasznos élettartam meghatározása feltételek az átalakuláskor is teljesülnek, ezért a terv szerinti értékcsökkenés megtervezésekor a maradványértékkel, amennyiben annak összege jelentős, átalakulás esetén is számolni kell.
[2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdésének 6. pontja]